Ahogy olvasom azzal kezdődött az egész, hogy parlamenti választások előtt választottak meg új alkotmány bírókat, akik a választások után lejáró mandátumú alkotmány bírók helyére kerültek vagy kerültek volna. A következő parlament meg felül írta az előző parlament döntését.
A lejáró mandátumú parlament, döntése:
"Minden egy személyi kérdésekről folyó vitával kezdődött. A lengyel alkotmány szerint a Szejm (az „első” parlamenti kamara) a 15 alkotmánybírát egyénileg választja [194. cikk (1) bek.]. 2015 júniusában a Szejm teljesen új törvényt fogadott el az Alkotmánybíróságról. Ez a törvény megszabott egy határidőt a 2015-ben lejáró mandátumú alkotmánybírák helyére szánt jelöltek bejelentésére (137. cikk). Hogy ennek a rendelkezésnek a célját megértsük, tudnunk kell, hogy 2015 őszén véget ért a Szejm VII. parlamenti ciklusa. Ekkor járt le öt alkotmánybíró megbízatási ideje is, hárman november 6-án, ketten decemberben távoztak hivatalukból. A szándék tehát világos volt. Az volt a cél, hogy ennek az öt bírónak a megválasztását még a „régi” Szejm törvénnyel közvetve „legitimálja”. Azt a kérdést, hogy a Szejmnek az egyes alkotmánybírákat mikor kell megválasztania, sem az alkotmány, sem a törvény nem szabályozta. A korábbi gyakorlat nem volt egységes, a választásra legtöbbször csak a bíró mandátumának lejárta után került sor. Néhányszor viszont az is megtörtént, hogy a Szejm „idő előtt” hozott erről döntést."
A következő parlament meg más összetételben "elkaszálta" a régi által megválasztottakat:
"A helyzet bonyolult volt abból a szempontból, hogy 2015. október 25-én Lengyelországban parlamenti választásokat tartottak. November 12-én megkezdődött a Szejm VIII. törvényhozási ciklusa. 2015. november 25-én az „új” összetételű Szejm az alkotmánybírák október 8-ai választását érvénytelennek és „jogi kötőerő nélkülinek” nyilvánította. Indokként az az érv szolgált, hogy a választási eljárás ellentétes volt a Szejm házszabályával. Érdekes, hogy ezek az érvek H. Kelsennek a hibás állami aktusokról szóló elméleti megállapításain alapulnak. Kelsen szerint elméletileg egy állami aktus minden jogi feltételét conditio sine qua non-nak kell tekinteni, „ha akár egy is hiányzik, az aktus nem jött létre”. Ezen ívül a Szejm néhány alkotmányjogász szakvéleményére támaszkodott, akik azt állították, hogy a 2015. júliusi törvény 137. cikke alkotmányellenes. A bírák erre alapozott választása tehát alkotmányellenes, illetve hibás. Nem felel meg a korábbi gyakorlatnak sem, és ahhoz vezetne, hogy az Alkotmánybíróság hosszú ideig olyan bírákkal működne, akik egy politikai oldalhoz kötődnek."