Micsoda? Szerintem ez ugy mukodik, hogy a trafo szekunder oldalat beallitjak a csapolassal valamilyen feszultsegre, ami terheles hatasara ingadozik.
Szerintem is így van, de az ingadozás szerintem nem a trafó terhelésétől függ elsősorban, hanem az egész hálózatétól. Felteszem a trafó nem dinamikusan állítja elő a feszültséget, hanem ahogy gyártáskor/beüzemeléskor a fizikai paramétereit meghatározták.
Tovabbi feszultsegeses lep fel a vezetekeken, amig eljut hozzad az energia. Amikor te elkezdesz termelni, azzal lenyegeben csokkented a terhelest, igy a feszultsegesest is. Amig egy korzetben keves HMKE van, addig a szomszedok terhelesevel egyutt meg mindig minuszos a dolog, a problemak akkor jelentkezhetnek, amikor mar annyi a termeles, hogy a te inverterednel eleri a feszultseg azt a szintet, ahol az ugy dont, hogy leall.
Ezzel is egyet értek.
Ami szamomra nem vilagos, hogy ez jellemzoen azelott kovetkezik-e be, hogy a trafon keresztul elkezd kivandorolni az energia a kozepfeszultsegu halozatra.
Pont erre próbáltam meg válaszolni, de te is leírtad az első bekezdésben. Ha mondjuk a trafóig esik 2V (a feszültségesés nyilván terhelésfüggő), akkor ha az invertered 252V-ot lát, akkor a trafón csak 250V fog megjelenni. Ahogy írtam korábban, a trafón is van veszteség, ami a visszatermelés esélyeit tovább rontja. Ugyanis a trafót úgy állították be annó, hogy neked a konnektorban a veszteségekkel együtt 230V legyen nagyjából. Viszont ha vissza akarsz termelni a középfeszültségű hálózatra, akkor neked kell "leküzdened" a veszteségeket, emiatt fog hamarabb lekapcsolni az invertered, minthogy ténylegesen visszatermelj a középfeszültségű hálózatra.
Egy szó mint száz, a középfeszültségű hálózatra már nem triviális a visszatermelés, így a visszetermelésed mértékét jelentősen befolyásolhatja, hogy hány szomszédodnak van napeleme.