De pont ugyanezért fázok egy picit a Dűnétől, szerintem ahhoz egy picit túl sok a fejekben és a nem látható módon történő esemény, hogy jól lehessen filmre vinni, de meglátjuk.
Ugyan sokan utálják, de pont ezért imádom a David Lynch féle adaptációt.
Nagyon jó a világ felépítése is, imádom a '80-as évek és Lynch abszurd sci-fi világát, de ami a legfontosabb: amit a szereplők gondolnak, azt tényleg "gondolják".
Kifejezetten (és szó szerint) gyűlölöm a modern filmet, ahol kibaszott retardok beszélnek önmagukban önmagukhoz (== a kamerának == a közönségnek), mert épp ezt követeli meg a script.
Egyáltalán nem életszerű, hogy egy normális ember magában beszéljen. Előfordul, persze, néha.
De ahogy a modern filmek ábrázolják a "gondolatot", az inkább egy szellemileg visszamaradott emberre hasonlít, nem pedig egy normális emberre.
---
Ettől függetlenül várom én is, de sajnos van egy olyan rossz érzésem, hogy ez a film is a woke agenda martalékává fog válni.
Ne legyen igazam.