( Raynes | 2021. 09. 28., k – 19:36 )

Ez így elég megtévesztő, mert ennél sokkal régibb. OpenOffice.org néven már jóval korábban létezett (22 éve), csak az Oracle átvette a Suntól, és elkezdett rajta izmozni, ezért forkolták. De ez még mindig ugyanaz az OpenOffice.org, mint régen, csak más néven. Ami elég megtévesztő, mert néhány felhasználó a mai napig az OO.org-ot telepíti, és nem tudják, hogy már 10 éve a LO a fő fork, azon dolgozik a legtöbb fejlesztő.

Én részemről valami 2006 vagy 2007 környékén kezdtem el használni az OO.org-ot, eleinte csak MS Offfice kiegészítéseként, meg próbatelepítéseken, később Linux alatt kizárólagosan is, 2010-től LO formájában. Bár már kb. 1-2 éve nem használom, nem azért mert baj lenne vele, csak nincs rá szükségem, ha kell valami cicomás doksi, arra neovim + TeXlive base plain XeTeX + saját XeTeX sablonok kombót használok, ha táblázatkezelés kell, akkor R-t vagy sc-t, ha adatbázis, akkor SQL-es megoldást bármikor el tudnék érni (SQLite, mariadb), így csak nem diktálja semmi, hogy szükségem legyen rá, csak reflexből nem telepítgetek fel nagy kazal csomagot, ami még frissülget is állandóan (Arch alatt LibreOffce Fresh), ha egyszer nem használom. De mai napig preferálom az MS Office-szal szemben, főleg word processingnél, mivel tipográfiailag és kinézetileg többet tud a Word-nél, nincs beleerőltetve a búza szalagmenü, és egyéb hülyeségek. Ha hirtelen kéne valami olyan komplex, formázásokkal és táblázatokkal teletűzdelt doksit rittyenteni, amihez nincs XeTeX sablonom, akkor gondolkodás nélkül már most feltenném.

Igazából egyébként még az OpenOffice sem az eredeti formája, létezett előtte is StarOffice néven, már 1985-től, de míg a Sun át nem vette, addig zárt forráskódú, proprietary licences szoftver volt. Szóval ha úgy vesszük, 36 éves már, ami egyenesen hihetetlennek tűnik, de az érthető, hogy nem a semmiből jött. Ahhoz azért túl nagy, túl komplex projekt, hogy csak úgy hirtelen a semmiből kiadja valaki. Másik részről ez is vele a másik nagy bajom, hogy elég megabloat valami, ha nincs alatta SSD, elég komótosan is tölt be (ami a Gimpre is igaz), de a védelmükre legyen mondva, hogy egy ilyen bonyolult, sok összetevős, sokféle formátumot és formázást kezelő szoftvercsomagot nem nagyon lehet erőforrás-kímélőbbre megírni. Már sok éve egy sok millió kódsorosra hízott megaprojekt, ami főleg akkor pain in the ass, ha valaki forráskódból akarja kipörgetni (Gentoo, Alpine, stb.). Erről az első emlékem még 2007 környékéről van, mikor elmentem egy szegedi linuxos képzésre, ahol általános Linux használatot és adminságot tanítottak, és a tanár nagy Gentoo fan volt, gyakorlásképpen egy egész gépteremnyi gépen pörgettük az akkor még OpenOffice-t kifelé, hát eléggé izzadtak alatta órákon át már akkor a 2+ GHz P4 Celeron gépek 2 giga RAM-mal, amik ugyan már akkor se számítottak combosnak, de nem számítottak olyan rettenet gyengének se még. Ez mára sem lett jobb, mert hiába combosodtak a gépek, a kódbázis is egyenes arányban hízott vele, ugye jött be systemd, Gtk3, spéci fontok, hízott a glibc, híztak a compilerek, bejött egy csomó biztonsági bizb*sz, stb..