( viraghj | 2021. 09. 26., v – 13:57 )

Az "összeg" és a "szám" gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Bizonyos dolgok összességét egy számmal jellemezzük.

Hát nem tom. Matematikusként azért ezen kicsit elméláztam.

A Peano axiómák és az elemi aritmetika keretein belül még csak-csak ;)

De a Riemann (Lebesgue és társai, stb) integrálok esetében már van 1-2 csavar azoknak az összegeknek, meg a végül hozzájuk rendelt számoknak az értelmezésében.

Nyelvészeti kérdésekhez végképp nem kéne hozzászólnom, no de ha belekezdtem:

1) "gyakorlatilag ugyanazt jelenti": ez a gondolatmenet egyik Achilles-sarka. Mikor jelenti 2 szó (pláne eltérő nyelvek esetében) ugyanazt?

2) A nyelveknek is van története - ami azt is jelenti, hogy a szavak alakja és jelentése is változik. Könnyen lehet, hogy egy másik nyelvből (esetleg több nyelv közvetítésével) átvett szó korábban egész más jelentéssel/jelentésekkel bírt - többé-kevésbé erről van szó a bemutatott példában is. Ekkor elég gyenge lábakon áll a mostani állapot összekapcsolása évszázadokkal/évezredekkel korábbi fogalmakkal.

A "summus" nagyon hasonlít a magyar "számos" szóra.

A "summásra" még inkább. És ennek az etimológiának még értelme is van ;)

Sőt nekem valami azt súgja, hogy ezek szerint a rómaiaknak már volt valami sejtése a Riemann-féle alsó összegekről és az integrálról, mint ezek felső határáról ;)