Nah, pár kiegészítés az itt elhangzottakhoz:
A levegőben mindig maximum annyi nedvesség van, amennyit az meg tud az adott hőmérsékleten tartani. A nedvesség azokon a felületeken fog kicsapódni ahol annak a hőmérséklete elég alacsony, hogy a közelében lévő levegőt a benne lévő pára kicsapódási hőmérséklete alá hűtse. Egy ház esetében ezek tipikusan a falak, amik ugye érintkeznek a kinti jóval hidegebb környezettel, emiatt lehülhetnek a benti levegő párakicsapódási hőmérséklete alá. Egy NAS vagy számítógép esetében ilyen nincsen, mert annak a hőmérséklete (hacsak nem a hidegből hoztuk be) azonos a környezetének a hőmérsékletével. A fentiekhez hozzájön, hogy a számítógép folyamatosan hőt termel, ezért a belső hőmérséklete magasabb mint a környező levegőével és a folyamatosan átszívott levegő páratartalma is megegyezik a kintivel, ezért hacsak nincs pangó víz a gépben, a gépházon nem alakulhat ki kondenzáció.
Ha tartósan 10 fok alatti hőmérsékletű helyiségben üzemel a gép, érdemes a BIOS-ában, "Silent" módra állítani a hűtési karakterisztikát, vagy ha lehetőség van hűtési profilt állítani, akkor a ventillátor elindulási pontját 45 fok fölé állítani. Ez biztosítani fogja, hogy mindig meleg legyen a dobozban.
Ami kritikusabb, az a gép indítása 10 fok alatti hőmérsékleten. Ha korábban meleg, párás helyről lett átvíve, érdemes hajszárítóval vagy alacsony fokozaton járó hőlégfúvóval 10-15 percen keresztül átmelegíteni a gépházat. Ez hasznos, mert -10 fok alatt a szobai használatra tervezett eszközök ventillátorai hajlamosak indulásnál megszorulni.
A hőingazozásos mítoszról elmondható, hogy amilyen erősen tartja magát, olyannyira nem igaz, úgy nagyjából 80-as évek óta. A történet hátterében az áll, hogy a régi számítógépek, sokszor akár tizes, százas nagyságrendű áramköri kártyákat, wire-wrap-os kötéseket, foglalatokba ültetett ICket, kilóméternyi kábelezéseket tartalmaztak. Ezeknél a hőingadozások okozta elmozdulások kontakthibákat okoztak. A mai számítógépek esetében ezeknek a csatlakozásoknak a száma a töredéke. A BGA forrasztásokkal megjelent a forrasztások, hőmersékletingadozás által okozott, fáradásos törése, de emögött nem a környzeti hőmérséklet a változása, hanem a terhelésváltozás hatására, az alkatrészen fellépő hirtelen hőmérsékletváltozás áll. Egy fűtetlen épületben a hőingadozás lehet 30-40 fok is, de ennek a sebessége lassú.
Hasonlóképp a temperált hőméreséklet igényének mítosza sem áll ma már meg. Amíg a számítógép tervezett működési hőmérsékletének a maximuma nincs átlépve, nem jelentkezik jelentős élettartam csökkenés. Padláson, tetőzugban elhelyezett gépeknél az időszakosan fellépő 40-45 fok sem okoz meghibásodást, ha a hűtés megfelelő állapotú.
Gyakran, különösen szobai berendezések nem szobai használatakor, figyelmen kívül hagyott tényező, a gép szabadon hagyott nyílásai és a levegőszűrők hiánya. A környezetből a gépházba jutó por, pollen, spóra, kutya-, macskaszőr, nyárfaszösz megtapad a felületeken, rontja a hűtés hatásfokát. A bejutó rovarok megakaszthatják a ventillárokat. Rágcsálók kárt okozhatnak a gép kábelezésében. Az ilyen nyílásokat érdemes, roszdamentes csirkehálóval és hepa szűrőszövettel letakarni, a szövetet 3 havonta cserélni.
Amennyiben pincébe, nagyon nedves helyre kerül dobozba szererelésre a berendezés, akkor úgy kell elhelyezni, hogy a háza ne érintkezzen a doboz falával, mert a dobozban kialakuló páracsapda miatt a nedvesség a vezetékeken és az érintkezési pontokon átkerülhet a berendezésbe. A külvilág felé menő kábeleknél törekedni kell, hogy a kábel a berendezéstől elfele lejtsen. Ha fentről érkezik kábel legyen a berendezés alá vezetve és lentről felfele bevezetve. A kábelek hurkainál a vezetékre húzott befőttesgumi, a kábelen végigcsorgó páracseppet megakasztja és leválasztja. A szilikagél, zeolit, égetett agyag stb. használata felesleges feng-su kategória, mert még napi regenerálás mellett is kilós mennyiség kell, hogy észrevehető legyen a hatása. Helyette érdemes a dobozban extra hőmérséklet szenzort és vízfolyás érzékelőt elhelyezni.
A PII, PIII, PIV-es, Intel Atom gépekkel szerzett tapasztalat, hogy amennyiben megfelelő eső elleni védelmet kap a szerkezet, akkor 8-10évet is elmegy folyamatos ridegtartású üzemben.