( bucko | 2021. 08. 18., sze – 06:15 )

Ez egy kicsit képzavaros. Az önkormányzat nem rendelkezik olyan hivatalos irattal, ami a lakcímedet igazolja.

A vezetékes telefon olyan, mint a villanyóra csak nem forog. ;) Azaz három cím tartozik hozzá:

1) A lakcímed (hacsak nem vagy hajléktalan*) úgy keletkezik, hogy

- Az ingatlant nyilvántartja a Földhivatal.

- Az ingatlan, ha valamilyen közterületen található, akkor az illetékes önkormányzat határozata alapján a közterületnek van neve. Ha nincs ilyen, akkor csak helyrajzi száma lehet.

- A fentek alapján a BM tartja nyilván a lakcímedet, amit a lakcímkártyával tudsz igazolni. Esetleg lekérdezheted.

2) A számlafizető, akinek szintén a fenti módon keletkezik a lakcíme.

3) A felszerelési hely címe. Ez is egy hasonló cím, de itt a különbség: Ezt a szolgáltató kezeli.

*Elméletileg az Oktogon sarkára is beköttethetsz egy vezetékes telefont, mint Petőfi utcai lakos és anyukád fizetheti a Kossuth utcából.

 

A hívószámot úgy kapod meg, hogy szeződést kötsz az 1) pontban leírt adatoddal. Ezeket a lakcímkártya igazolja. Ha változik, akkor be kell jelentened. Mivel a szolgáltató nem a BM, nincs joga felülbírálni a lakcímedet.

A 3) pont címadatát a szolgáltató kezeli, de tájékoztathatod, ha pl. a nyaralód eddig csak helyrajzi számmal rendelkezett és most utcanevet kapott. (önkormányzati határozattal) A szolgáltatónak eleve rendelkeznie kellene friss ún. címrészlet adatbázissal.

Visszakanyarodva a számhordozásra: Ekkor tulajdonképpen az egyik szolgáltatóval felbontod és a másikkal megkötöd az 1) pont szerinti címen alapuló szerződést. Vezetékes vonalnál ez nem érinti a 3) adatot, de ez az ő bajuk. :-)