Ez egy kicsit képzavaros. Az önkormányzat nem rendelkezik olyan hivatalos irattal, ami a lakcímedet igazolja.
A vezetékes telefon olyan, mint a villanyóra csak nem forog. ;) Azaz három cím tartozik hozzá:
1) A lakcímed (hacsak nem vagy hajléktalan*) úgy keletkezik, hogy
- Az ingatlant nyilvántartja a Földhivatal.
- Az ingatlan, ha valamilyen közterületen található, akkor az illetékes önkormányzat határozata alapján a közterületnek van neve. Ha nincs ilyen, akkor csak helyrajzi száma lehet.
- A fentek alapján a BM tartja nyilván a lakcímedet, amit a lakcímkártyával tudsz igazolni. Esetleg lekérdezheted.
2) A számlafizető, akinek szintén a fenti módon keletkezik a lakcíme.
3) A felszerelési hely címe. Ez is egy hasonló cím, de itt a különbség: Ezt a szolgáltató kezeli.
*Elméletileg az Oktogon sarkára is beköttethetsz egy vezetékes telefont, mint Petőfi utcai lakos és anyukád fizetheti a Kossuth utcából.
A hívószámot úgy kapod meg, hogy szeződést kötsz az 1) pontban leírt adatoddal. Ezeket a lakcímkártya igazolja. Ha változik, akkor be kell jelentened. Mivel a szolgáltató nem a BM, nincs joga felülbírálni a lakcímedet.
A 3) pont címadatát a szolgáltató kezeli, de tájékoztathatod, ha pl. a nyaralód eddig csak helyrajzi számmal rendelkezett és most utcanevet kapott. (önkormányzati határozattal) A szolgáltatónak eleve rendelkeznie kellene friss ún. címrészlet adatbázissal.
Visszakanyarodva a számhordozásra: Ekkor tulajdonképpen az egyik szolgáltatóval felbontod és a másikkal megkötöd az 1) pont szerinti címen alapuló szerződést. Vezetékes vonalnál ez nem érinti a 3) adatot, de ez az ő bajuk. :-)