A weboldal valójában az, ami: tárhely. Egy pontja az internetnek, amit te irányítasz.
Ez a pont több útvonalról elérhető: a névjegykártyád QR kódja, a facebook oldalad, és igen, a Google.
Egy tipikus elérési utat hívjunk mondjuk journey-nek (nem teljesen ezt jelenti, de nem nagy keverés). Minden journey-nek vannak valószínűségei; lépésenként, meg úgy egészében is, az első lépésnek.
Annak a journey-nek hogy bárki bármit leolvas a qr kódodról egy névjegykártyán az esélye nulla, ahogy annak is, hogy Mari néni csak a levegőből küldözgessen linkeket: Mari néninek azt a linket előbb meg kell szereznie, és mivel fogalma nincs, mi az az URL, így örül, hogy a Google beszerelte magát a böngésző címsora helyére, Mari néni beírja a Fodrász nevét, és ha az első 3 találatban ott van, akkor van neki weboldala, ha nincs ott akkor meg nincs. Ez ennyire egyszerű.
Esetleg megkeresi facebookon, ha ott sincs meg, akkor tényleg annyi volt.
Szóval igen, a SEO meg a szocmed egy sötét mágia, amire nem csak, hogy el lehet költeni a világ összes pénzét, hanem egyenesen muszáj is. Olyasmi, mint a modern orvostudomány, csak a deltavariánsos mutálást maga a vírus mutatja be nagy sajtóhírek közepette, cserébe b.szik elárulni, merre mutálódott, és direkt nem engedik DNS-szekventálni, meg úgy egyáltalán nagyítóval belenézni hogy miaf.szom.