( hendrick | 2021. 08. 06., p – 10:00 )

Egyetértek.

Ugyanakkor elgondolkodtató lehet az egész tágabb perspektívában. Az államok ugyebár társadalomra veszélyes tevékenységek bizonyos spektrumát rendelik ilyen eszközökkel [pl titkosszolgálati, gyártói backdoor (e2e defeated) ] üldözni, de ez a spektrum egyrészt földrajzilag is eltérő (más állam más spektrum) másrészt időben is változik, más a spektrum ma és más holnap. Gondolatkísérlet: ugyanezek az eszközök 1950/60-ban 1990-es években és ugyanezek ma és  a jövőben. Ha a gondolatkísérlettel végeztünk akkor érdemes belegondolni a valós fenyegetésbe, hogy a jövőben vajon mi várható, ami ellen valóban bevetik, mik lesznek azok az államellenes tevékenységek mely klientúrában és mely államban, és mely gyártó hol kihelyezett eszközei fognak ezek ellen adatot gyűjteni.

Pl a Kínába eladott iphone-ok akkor a kínai Social Credit System nevű adattárba fognak-e ugyanezekkel a módszerekkel adatokat szolgáltatni? Mely államok fognak még hasonló citizen rating rendszereket felállítani? Mik lesznek a pontozás alapjai? Mely gyártók fognak/nem fognak adatot szolgáltatni? Lehetnek-e illúzióink ezek kapcsán, vagy a kérdés csak az, hogy mikortól, illetve hogy bevallottan vagy stikában szolgáltatnak majdadatot, mert államérdek a titkos adatszolgáltatás?

Vagy a kérdés csupán az, hogy az az ország/nemzet ahol épp lakunk mikor vezet be egy hasonló citizen rating system-et, és annak mik lesznek a publikus/nem publikus súlyozói. Aztán a további kérdések, hogy a kettős állampolgárokról akkor mindkét állam gyűjtheti majd az adatokat, és a környezetükről is :D Big data újabb lépcső, már ugyanazokat az adatokat nem több cégnek, hanem több állam nemzeti rating systemjének árusítják majd. A távoli jövőben egy külföldi állampolgár beutazásakor majd a big data alápján előminősítik belépéskor a belépő turista kockázatait bonus/malusait.