A német példa jó. Leállították Fukusima balesetének következtében az atomerőműveket és vásárolják külföldről a villanyt. Az hogy miből jön, amit nem látnak az tuti nem piszkos.
Álszent a világ, mindenki ügyeskedik amíg nincs rá egyértelmű játékszabály hozva.
- energia forrása: hol kell kevesebb CO2 kvótát fizetni?
- adó: hol van a legkisebb adókulcs? Hol van egyéb (burkolt) támogatás üzem létesítésére? (negatív adó?). Azaz hol kell kevesebbet fizetni?
- kereskedelem: hol olcsóbb szállítással együtt is a termék? Pénz számít, a környezetvédelmi szempontok egyáltalán nem.
Mindenki a kiskapukat keresi, amíg az lehetséges. Ha egységesen van felszámolva a kiskapu, akkor az új játékszabályok mentén haladnak (és keresik a megmaradó kiskapukat).
A mértékegység a pénz, a populáris politizálás is a pénz kürül forog.
Pedig valójában ez a pillanat mértékegysége. A valódi mutató az, hogy mit tudunk a bolygónkból az unokáinkra hagyni? Ha így folytatjuk, a pénz oltárán egy kizsigerelt, nehezebben élhető bolygót hagyunk az unokáinknak.