"Nem mert a folyamat úgy zajlik, hogy előbb léteznie kell a megnevezendő dolognak, és utána történik az elnevezése. "
Csakhogy ugyanazt a szót más-más fogalmakra használhatják más emberek. Mert a szavak jelentése általában kontextusfüggő, nagyon kevés szó jelent egyféle dolgot kontextus nélkül. Például a világ szó. Most ez a Föld bolygót jelenti? Vagy az egész Univerzumot? Esetleg csak a Földnek az emberiség által lakott részét? Ugyanilyen az is, hogy "Európa". Meg az is, hogy "fa". Most egy növényt értünk alatta, vagy egy anyagot? De még a biológia számára nem léteznek olyanok, hogy "fák" - nem jól definiált, hogy mi az a fa. Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=kSmurp1xOkQ . Az, hogy valamire van szavunk, még nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt érti egy szó alatt.
Például próbáld meg megfogalmazni, mi az élet: mi különbözteti meg az élőt az élettelentől? A vírusok élőlények? Vagy éppen mi a világűr? Hol a határa? Az csak egy nemzetközi egyezmény, hogy a Kármán-vonal az az űr határa - fizikailag nem indokolja semmi, még az ISS 455 km-es magasságában is van légkör miatti súrlódás. Egyáltalán, hol ér véget pontosan a tengerpart - mi van az árapállyal? Vagy éppen melyik a legmagasabb hegy (honnan mérve - ugyebár).
De hogy más hasonlatot mondjak: a világ megismerése során egyre pontosabban próbáljuk meg leírni valahogy a természetet. Régen 4 alapelemet használtak, aztán felfedeztük a kémiai elemeket, rájöttünk, hogy léteznek atomok, rájöttünk, hogy léteznek elemi részecskék, rájöttünk, hogy a tér is idő fogalma sem olyan egyértelmű. Annak a jelenségnek a magyarázata is sokat változott, hogy a dolgok lefelé esnek (eleve, mi az a lefelé?). Az, hogy mit értünk fény alatt, nagyon sokat változott az idők során. Vagy éppen az, hogy mi a tömeg? Mi az energia? Mi az, hogy elektron? Mi az, hogy egy kilogram? Eleve ezeknek a dolgoknak a jelentése is nagyon pontos definíciót kíván, mert nem volt egyértelmű az idők folyamán, hogy mégis mi az a tömeg, mit mérünk amikor tömeget mérünk (valójában súlyt mérünk), mi az, hogy súly, mi okozza stb. Mi az a hőmérséklet? Az egy létező dolog, vagy csak mi, emberek alkottunk egy fogalmat, amit aztán még elemibb fogalmakkal magyarázunk?
Ezek a fogalmak mind-mind emberi alkotások, és az idők folyamán, ahogy pontosan megismertük a világot, folyamatosan módosult a jelentésük. Most jelentenek valamit - aztán majd pár évszázad múlva már valószínűleg még jobban fogjuk ismerni a világot, és mást fognak jelenteni. Azt, hogy a ma embere mit gondol tér, idő, energia alatt, az csak megállapodás kérdése - a tudósok pont azon dolgoznak, hogy a kísérletekkel bizonyítsák/cáfolják, hogy egy-egy fogalom, és a fogalmak közötti összefüggések jól írják-e le a valóságot. Maga az a fogalom, hogy energia, tömeg, elektron, erő, ezek a valóságban nem létező dolgok - ezeket mi emberek találtuk ki, hogy magyarázzuk a jelenségeket, amiket tapasztalunk. Egy idegen civilizáció valószínűleg teljesen más fogalmakkal írja le a természetet.
Az ideák azok a kontextus nélkül is egyértelmű dolgok lennének - de ilyenek még a matematikában sincsenek. Mindenhez kell egy pontos definíció, hogy egy párbeszéd során mindkét fél tudja, hogy a másik is ugyanazt érti egy adott dolog alatt, amit ő.
Például a XIX. század végén, a XX. század elején a halmazelméletről derült ki, hogy nincs pontosan definiálva, és ellentmondásokra tud vezetni. Majd az 1930-as években derült ki, hogy igazából a matematikai igazság sincs pontosan definiálva - és pláne nem ugyanaz a bizonyíthatóság meg az igazság.
Már az ógörög matematikusok is tudták, hogy csak úgy lehet matematikáról beszélgetni, ha előtte minden fogalmat, amit használni akarunk, alaposan definiálunk. Eleve az, hogy valami prímszám, az sem egy eleve adott dolog, az egy emberi alkotás, egy emberi definíció. Egy idegen civilizáció számára nem biztos, hogy létezik az a fogalom, hogy folytonos függvény.
Szóval ennek még gender-ideológiához, meg politikához sem kell nyúlni - ideák egész egyszerűen nem léteznek. Ha léteznének, akkor nem kéne definiálni szavak jelentését - mert mindenki számára (még egy gyerek számára is), kontextustól függetlenül ugyanazt jelentenék.
De tudjuk, hogy ez nincs így. A szavak jelentését tanuljuk - tapasztalatból, iskolából stb. És semmi nem garantálja, hogy ugyanazt értünk-e alatta, mint egy másik ember, aki mást tapasztalt, meg mást tanult.
Egy jó példa még a színekre használt szavak. Az egyes nyelvekben nagyon eltérő, hogy egyáltalán hány szóval rendelkeznek színek megnevezésére - hány színt különböztetnek meg. Vannak nyelvek, amik bizonyos színekre nem rendelkeznek szavakkal: https://www.omniglot.com/language/colours/multilingual.htm
Nagyon tanulságos ez is. Akkor a színek sem létező dolgok? A valóságaban tudjuk, hogy ezek valójában bizonyos frekvenciával rendelkező elektromágneses sugárzások, nem mások. Az, hogy színeket tulajdonítunk hozzá, az egy teljesen emebri képződmény. És megtanultuk azt is a világ megismerésében, hogy például ami nekem piros, az lehet, a másiknak zöld - mert éppen színtévesztő.
Ideák sajnos nem léteznek - mert magukat a szavaknak a jelentése, amikkel az ideákat leírjuk, nem definiáltak egyértelműen senki számára sem.
Ha az ember egy kicsit is tanult matematikai logikát, akkor jön rá, hogy a nyelv, a szavaink, az egész jelentéstan egy nagyon képlékeny dolog. És akkor még nem is beszéltünk a Sapir-Whorf tézisről...messzire vezet ez, de már rég túlhaladtuk azt a világ megismerésében, hogy ideák léteznek.