( Pixel5 | 2021. 07. 23., p – 09:28 )

Fel kell, hogy világosítsalak.

A bf-et ugyan nem szánta a szerzője oktatási célokra, de nem véletlen, hogy mind a bf, mind a Turing gép a felsőfokú oktatási anyag szerves része. Ugyanis a brainfuck egy mai számítógép, egy valóságos hardver tökéletes kvinteszenciája.

https://infoc.eet.bme.hu/bf/

Produktív munka.
Én, amikor ezt a fogalmat használtam,  arra gondoltam, hogy az oktatási folyamat akkor lehet sikeres, ha a tanuló az ismeretek megszerzése közben pozitív megerősítést kap. Ez magyarán a sikerélmény. Ha valakit csak kudarc ér, az előbb-utóbb elfordítja még attól is, amit amúgy kedvel, szivesen csinál. Itt is az a lényeg, hogy a sikerélménye meglegyen, hogy ne legyen gyötrelem számára egy szorzást megírnia bf-ben, mert ha az, akkor elmegy a kedve tőle. Esetleg egy egész életre.
Ezért én úgy gondolom, hogy a tudni vágyót segíteni kell azzal, amivel csak lehet. A dolog egyik fele működik, mert a bf, mint programozási nyelv és hardver környezet, valóban könnyen, kis erőfeszítés árán megismerhető, de a programozhatóság igazolása már csorbát szenved, mert egy falatnyi  példán, ha van aki magyarázza a lépéseket (egyik másik még önállóan is) még csak-csak végig tudnak menni az ismeretre vágyók, de saját programot, ami a legnagyobb lökést adná, önerőből nem képesek létrehozni. Ami sikerül belőle, az is nem kivánt eredményt szül. És ennek okát én a körülményességben látom.