( jailhouse | 2021. 07. 06., k – 09:52 )

Az a baj a gondolatmeneteddel, hogy az oltásra egyfajta szent grállként tekintesz, mint egyetlen olyan megoldásra, ami biztosan megvéd a kórházi kezeléstől. Az már a járvány kezdete óta ismert például, hogy a jelentős túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség igen komoly rizikótényezőnek számítanak. A D vitaminról meg évek óta tudjuk, hogy -megfelelő adagban - jelentősen képes csökkenteni BÁRMILYEN légúti virális megfertőződés, kórházi kezelés és halálozás kockázatát. Na most vegyük Jóskát meg Bélát mindketten 40 évesek.

Jóska 180 cm, 130 kg. magas vérnyomása van, meszesek az erei, cukorbeteg. Gyorséttermi kaján él, a napi testmozgása minimális. A betegségeire gyógyszert szed, de semmilyen vitamint és táplálékkiegészítőt nem szed. Az oltás mindkét adagját felvette.

Béla 180 cm 80 kg semmilyen ismert alapbetegsége nincs, egészségesen táplálkozik, rendszeresen sportol, vitaminokat, többek között D vitamint, táplálékkiegészítőket szed. Nem oltott.

A járvány másfél éve alatt Jóska kényelmesen leadhatott volna havonta 2 kg- ot és akkor most 94 kg lenne. Valószínűleg a vérnyomása is normalizálódna és a cukorbetegsége is javulna. De Jóska az oltás kivételével semmit nem tett az egészségéért, Béla viszont az életmódja okán minden nap tesz a saját egészségéért.  Ha mindketten egy nagy kockázatközösség tagjai, akkor a kockázat csökkenéséhez a te gondolatmeneted szerint Jóska 100%-al Béla meg 0%-al járult hozzá. 

A betegséget szerinted kinek van nagyobb esélye elkapni kettejük közül? Kinek van nagyobb esély e a betegség súlyosabb lefolyására? Kórházi kezelés után kinek van esélye a hosszabb és egészségesebb életre? Várhatóan a következő 10-20 évben kinek az egészségügyi ellátására fog a társadalombiztosítás több pénzt költeni?