( zeller | 2021. 07. 01., cs – 00:05 )

"Ha így van akkor az elég baj! Máris kötelezővé kell tenni! Inkább a számlaszámnak kéne elhagyhatónak lennie" - No akkor, Ló Bélának küldök pénzt. Számlaszám nélkül, mert ugye azt elhagyjuk. Hova, melyik pénzintézet, melyik Ló Béla nevű ügyfelének kell odaadni? A számlaszám strukturált, pénzforgalmi azonosító, IBAN formátumban globálisan egyedi(!). Ha ezt eldobjuk, akkor hogyan utalnál egy japán vagy épp egy indiai címzettnek? Hogyan vinnéd be a nevét az utalásnál? Hogyan találná meg a küldő oldal azt, hogy melyik pénzintézet a cél? (Nemzetközi pénzforgalomban pláne érdekes, hiszen ott normál esetben átmegy néhány bankon a tranzakció, mire célhoz ér.

A név ellenőrzését hogyan oldanád meg ig2-nél? És swift vagy más nemzetközi utalásnál? És még egyszer: mi közöd van hozzá, hogy az adott számlaszámhoz épp milyen név van hozzárendelve?

"Alkalmazhat éppen ezerszámra biorobotokat is akik humán értelemmel képesek lesznek felismerni a név egyezését." - Saccold meg, hogy 1-2-4 óra után milyen pontossággal dolgozna ez a megoldás... Megspékelve azzal, hogy ig3 esetén 5s van a döntésre. Összesen. ig1/ig2 esetén a beérkezett köteg feldolgozására több idő van, de egy-egy tranzakcióra nem biztos, hogy ennél több idő jut...

De az agymenésedet továbbgondolva, ugye akkor telefonszám sem kell, csak bepötyögni a telefonba, hogy beeeringerzolika, és máris tudnia kell a telefonhálózatnak, hogy a te készülékednek kell csörögnie... Mert ugye a számlaszám a pénznek olyan, mint a telefonhívásnak a telefonszám...