( zeller | 2021. 06. 30., sze – 22:16 )

"A hibás szám-név kombinációról az utalás rögzítésekor azonnal, annak realizációja előtt tájékoztatni lehet az ügyfelet." - Az utalásnak nem kötelező paramétere a számlabirtokos neve, csak és kizárólag a számlaszám - ez egyrészt történelmi, másrészt technológiai okai vannak.
Másrészt a küldő és a fogadó oldal számlavezető rendszerei nem közvetlenül beszélgetnek, sőt az ig1/ig2 esetén még csak nem is azonnal, hanem a következő feldolgozási körben történik meg a megbízás feldolgozása, azaz a rögzítéskor semmilyen kommunikáció nincs a küldő számlavezető rendszer és a klíring között. Igen, elvileg lehetne egy-egy plusz "kör" a GIRO-n keresztül, amiben a kimenő tételekből a név meg a számlaszám alapján történne bekérdezés a fogadó bankhoz, hogy egyezik-e a számlaszám meg a kanonizált formára hozott név, vagy sem, és ha nem, akkor a küldő oldal kapna az adott tételre egy "hibás név" választ, és azt vissza kéne dobnia. Apró probléma, hogy egyrészt ez nagyjából duplázná a forgalmat/kezelendő tranzakciók számát, másrészt meg próbálgatással megszerezhető lenne az adott számlaszámhoz tartozó név.

Ja, és a számlabirtokos neve az bármikor változhat - te úgy tudod, hogy Kis Manci, de közben férjhez ment, és Nagy-Kis Manci lett az új név - ebben az esetben mi legyen a "Kis Manci" névvel beküldött megbízással? Sőt, továbbmegyek: kell-e tudni a küldőnek a számlabirtokos pontos nevét/elnevezését? Illetve azt, hogy egy hosszú nevű cég teljes nevét hogyan rövidítik a bankjánál?

A másodlagos azonosító, ha nem tetszik, akkor nem kell használni - viszont lehet olyan scenario, amikor olyannak kell fizetned, aki _nem_ óhajtja veled megosztani a számlaszámát, csak mondjuk a telefonszámát vagy épp az e-mail címét, amiket MAZ-ként regisztrált egy bizonyos számlájához. Mert baromira semmi közöd ahhoz, hogy melyik bank, melyik fiókjában nyitotta a számláját. Sőt ahhoz sincs semmi közöd, hogy az adott számla birtokosának mi a bankban nyilvántartott neve.