( Hiena | 2021. 06. 28., h – 20:40 )

Mivel, úgy érzem, neked  nem sikerül elolvasnom, ezért idemásolom teljes terjedelmében:
"2021. évi LXXIX. törvény
a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes
törvények módosításáról*
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
1. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) „A törvény
célja és alapelvei” alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz
való jogát.”
(2) A Gyvt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára
pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési
nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti,
jeleníti meg.”
2. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
2. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes
kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 4/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kerekasztal évente legalább négy alkalommal ülésezik.”
(2) Az Ekertv. 4/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/D. § (1) A Kerekasztal a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus
hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások, állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal
feladata továbbá a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.
(2) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és azok
általánosított tapasztalatai alapján ajánlást vagy állásfoglalást kiadni.
(3) Ha a szolgáltató a Kerekasztal ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltakat figyelmen kívül hagyja, vagy
azoknak nem tesz eleget, a Kerekasztal
a) a szolgáltatót felhívja az ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására,
b) a szolgáltató nevét – ha az a) pont szerinti felhívás eredménytelen − éves beszámolójában nyilvánosságra hozza,
c) felhívja a szolgáltatót a jogsértő tartalom eltávolítására.
(4) A Kerekasztal a (3) bekezdés c) pontja szerinti felhívásnak 5 napon belül köteles eleget tenni. A (3) bekezdés
a) és c) pontja szerinti intézkedés eredménytelensége esetén a Kerekasztal kezdeményezi a Hatóság eljárását.
(5) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések, és az általa vizsgált médiatartalom-szolgáltatók, elektronikus
kereskedelmi szolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók jogalkalmazási gyakorlata alapján a szolgáltatók
jogkövető magatartásának, a joggyakorlat egységesítésének elősegítése céljából nyilvántartást vezet arról,
hogy milyen, a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakkal találkozott.
A Kerekasztal a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakról honlapján nyilvántartást
vezet.
(6) Ha a Kerekasztal olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás
kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja.
(7) A Kerekasztal ajánlásait, állásfoglalásait, továbbá az előző évi tevékenységéről a Hatóság Elnökének évente
május 1-jéig készített írásos beszámolóját a honlapján nyilvánosságra hozza.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésnapján fogadta el.

3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény módosítása
3. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. §-a
a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan
ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint
a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
4. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
4. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint
a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
c) az arra jogosult kérelmére adatot igazol,
d) az arra jogosultnak elektronikus úton megismerhetővé teszi a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy
nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait, vagy
e) automatikus adattovábbítás útján adatot továbbít
ea) az útlevélhatóság részére a külföldre utazási korlátozás törlése céljából,
eb) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére a nyilvántartásba történő felvétel,
az abban történő módosítás, valamint az onnan való törlés céljából.”
5. § A Bnytv. V. Fejezete az „A hatósági erkölcsi bizonyítvány” alcímet követően a következő, az „A gyermekeket
sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok
megismerhetővé tétele” című alcímmel egészül ki:
„A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető
személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele
75/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére vagy
kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése
céljából a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében, a (2)–(3) bekezdésben
és a 75/C. §-ban meghatározott feltételekkel, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással
történő azonosítással igénybe vehető elektronikus felület (a továbbiakban: felület) útján megismerhetővé teszi
az érintettre vonatkozó,
a) a 4. § (2) bekezdés
aa) a) pont aa) alpontja szerinti adatot,
ab) a) pont ad) alpontja szerinti születési idő adatból képzett, a születési évre vonatkozó adatot,
ac) a) pont ai) alpontja szerinti lakcímadatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület
megnevezését is,
ad) b) pontja szerint a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek,
b) a 11. § (1) bekezdés
ba) c) pont ca) és cc) alpontja szerinti adatot,
bb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,
bc) d) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,
bd) k) pont kc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének
napját,
c) a 16. § (1) bekezdés
ca) c) pont ca) és cc) alpontja szerinti adatot,
cb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,
cc) e) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,
cd) j) pont jc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor tehetők megismerhetővé, ha
a) az érintett a bűncselekményt nem fiatalkorúként követte el, vagy a Be. 678. § (3) bekezdésében meghatározott
esetben a nyilvántartás szerint – a 4. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja és a 11. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja,
illetve a 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja szerinti adatokból – megállapítható, hogy a bűncselekményt
tizennyolcadik életévének betöltése után követte el,
b) azok
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont,
(3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés],
megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény
204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés
[Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont,
(4) bekezdés, (4a) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés
b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés
c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia
(Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] elkövetéséhez kapcsolódnak, vagy
bb) az érintett Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti végleges hatályú foglalkozástól eltiltásához kapcsolódnak, és
c) az érintett emiatt a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, legfeljebb azonban a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételétől számított tizenkét évig.
(3) Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha
a) a kezdeményező olyan nagykorú személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
aa) hozzátartozója, vagy
ab) nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el
(a továbbiakban együtt: az érintett adatainak megismerésére jogosult személy);
b) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy megítélése szerint az adatok megismerése
az (1) bekezdésben meghatározott célból feltehetően szükséges, és az erre vonatkozó adat más módon történő
megismerése egyébként aránytalan nehézséggel járna, és
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy
ca) az adatmegismerés szükségességének b) pont szerinti feltételei fennállásáról nyilatkozik, valamint
cb) megjelöli azon személy családi és utónevét, akire az adatmegismerési igény vonatkozik.
75/C. § (1) Több találat esetén valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott
adatait kell megismerhetővé tenni. A 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett
adatainak megismerésére jogosult személy által a gyermekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként
azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.
(2) A felületen keresztül megismert adatokat az érintett adatainak megismerésére jogosult személy köteles
bizalmasan kezelni, azok kizárólag a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból használhatóak fel, és tehetők
harmadik személy számára megismerhetővé. A felületen keresztül megismert adatokról másolat – így különösen
képernyőfotó, kivonat vagy más összefoglaló – nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni,
sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával – a lehetséges
mértékben – biztosítja, hogy a felületen
a) a 75/B. § (1) bekezdése szerint megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető, valamint
b) a 75/B. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint megismerhető adat – különösen vízjelezéssel vagy más
hatékonynak tekinthető adatrejtési intézkedéssel – olyan módon jelenjen meg, hogy abból a (2) bekezdés szerint
tilalmazott felhasználás esetén egyértelműen megállapítható legyen az a körülmény, hogy az adat a felületről
származik.”
6. § A Bnytv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az érintett 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról való tájékoztatása kizárólag a 90. §
(1a) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatokra vonatkozhat.”

7. § A Bnytv. 90. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat
tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatai,
b) az adattovábbítás időpontja,
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy családi és utóneve, anyja családi és utóneve, születési helye
és ideje,
d) a továbbított adatok megnevezése.”
8. § A Bnytv.
a) 23. § h) pontjában a „2017. évi XC. törvény” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)”
szöveg,
b) 90. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)–(2) bekezdésben” szöveg
lép.
5. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
9. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató − a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám,
a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és
a közérdekű közlemény kivételével − valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően
a (2)–(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.”
(2) Az Mttv. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen
befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő
önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése,
megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni.
Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”
(3) Az Mttv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas
a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal,
hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő
önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése,
megjelenítése.”
(4) Az Mttv. 168/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Médiatanács az előző év felügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves felügyeleti tervet készít
a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi.
A Médiatanács az éves felügyeleti tervének elkészítésekor különös figyelmet fordít a gyermekek és a kiskorúak
védelmére vonatkozó előírások betartására. A Médiatanács biztosítja az általa készített felügyeleti tervek
összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges,
a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított felügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított
tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.”
(5) Az Mttv. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett
rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács köteles kérni azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek
joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy
a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.”

6. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény módosítása
10. § (1) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az állam − önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is − védi a család és a házasság intézményét, különös
tekintettel a családi kapcsolat alapját képező szülő-gyermek viszonyra, melyben az anya nő, az apa férfi.”
(2) A Csvt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendezett családi viszonyok védelme és a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való
jogának érvényesülése különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében.”
(3) A Csvt. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára
pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési
nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti,
jeleníti meg.”
7. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
11. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 9. §-a a következő (12) bekezdéssel
egészül ki:
„(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről
szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében
foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem
megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”
(2) Az Nktv. 7. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és
az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési
megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók
részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel,
a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel
kapcsolatos foglalkozást (e § alkalmazásában a továbbiakban: program) csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt
szerv nyilvántartásba vette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adat közérdekből nyilvános adat, amelyet az (1) bekezdés
szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv honlapján közzé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás
a) a program címét,
b) a programtulajdonos
ba) – természetes személy esetén – személy nevét, elérhetőségét vagy
bb) – szervezet esetén – a szervezet elnevezését, székhelyét, elérhetőségét,
c) annak megjelölését, hogy a programot milyen köznevelési intézménytípusban kívánják megvalósítani,
d) a nyilvántartásba vétel napját és a nyilvántartásba vett program köznevelési intézményben való
felhasználhatóságának időtartamát (tanév megjelölésével), valamint
e) a program témakörét
tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartásban kezelt adatokat a nyilvántartásból való törlés időpontjáig kezeli.”
(3) Az Nktv 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási
intézmény megsértette a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, az intézményvezetővel és a 9/A. § (1) bekezdés
szerinti foglalkozást végző, az ott meghatározott nyilvántartásban nem szereplő személlyel, vagy szervezet tagjával
szemben szabálysértési eljárást kezdeményez.”

(4) Az Nktv. 94. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„j) a 9/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére jogosult szervet rendeletben jelölje ki, valamint
a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, a nyilvántartás vezetésére és közzétételére vonatkozó részletes
szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
8. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
12. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 44/A. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző,
illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő
szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki
a) a bűntettesek nyilvántartásában
aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés
[1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés
e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás
megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény
195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés],
szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi
IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés
elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. §
(1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],
ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146. § (3) bekezdés],
emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi
test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és
b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §),
teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont
és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés
a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés
c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés
[Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont
és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont],
prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés
b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés
[Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás
megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt szerepel,
b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.”
(2) A Mt. 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azt a tényt, hogy megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett
a) munkaviszonyt létesíteni kívánó személy a munkaviszony létrejötte előtt, vagy
b) munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
(3) A Mt. 44/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló igazolja, hogy megfelel
az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított

hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkaviszonyt létesíteni
kívánó személy vagy a munkavállaló részére megtéríti.”
(4) A Mt. 44/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott
a) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal
nem tudja igazolni, vagy
b) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut,
a munkáltató a 29. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali
hatállyal megszüntetni.”
(5) A Mt. 44/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony
létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − munkaviszony létesítése és fennállása esetén −
annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.”
9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény módosítása
13. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
(a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő alcímmel és 176/A. §-sal egészül ki:
„131/A. Foglalkozás gyakorlása a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
176/A. § Akit a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, ha a foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó foglalkozást úgy gyakorol, hogy a foglalkoztatót tévedésbe ejti
vagy tévedésben tartja, szabálysértést követ el.”
(2) A Szabs. tv. 248. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Aki)
„d) a köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége ellenőrzésére vonatkozó
rendelkezéseket megszegi,”
(szabálysértést követ el.)
10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
14. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. § (1a) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő
szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság
megsértése, illetve − a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel − a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs
elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be,
az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem
töltötte volna.”
15. § A Btk. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit
a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén
aa) előkészület miatt,
ab) részesként, vagy
ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával,
b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy
elleni erőszakos bűncselekmény miatt, vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb
szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt
ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.”

16. § A Btk. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét
végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek
keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését
végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.”
17. § A Btk. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pártfogó felügyelet alatt áll,
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását
felfüggesztették,
c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6) bekezdése alkalmazásával bocsátottak feltételes
szabadságra,
d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni
erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, vagy
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre.”
18. § A Btk. XI. Fejezete a 113. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A foglalkozástól eltiltás
113/A. § Fiatalkorúval szemben az 52. § (3) bekezdése alkalmazása különös méltánylást érdemlő esetben
mellőzhető.”
19. § A Btk. 197. § (4)–(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
aa) az (1) bekezdésben meghatározott módon,
ab) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott sértett sérelmére, vagy
ac) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott módon
követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
(4a) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában
meghatározott bűncselekmény a (4) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerint is minősül.”
20. § A Btk. „Gyermekpornográfia” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gyermekpornográfia
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz,
bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő,
c) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét
kihasználva,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.

(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő,
c) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik
életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf
felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény
nem áll fenn.
(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre
felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket
pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(8) E § alkalmazásában pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő
nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy
vagy személyek valósághű ábrázolását is.
204/A. § (1) Aki
a) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen
személyek szerepelnek, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szerepeltet vagy ilyen
pornográf műsort szervez, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tizenöt évig, b) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő
szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy
sanyargatását vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket
pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(7) E § alkalmazásában pornográf műsor: a más vagy mások nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal
megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.”
21. § A Btk. 222. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki az (1) bekezdésben meghatározott zaklatást tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

11. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
22. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 82. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) Kormányzati szolgálati jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont],
öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése
[1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés
a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú
veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény
197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés
a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés
(1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],
visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés
és (7) bekezdés a) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban
közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont],
kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés
a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. §
(3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és
kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem
áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló
2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság
megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés
a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés],
szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése
[Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pont],
gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés
[Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás
megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és
d) az a) és b) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.”
(2) A Kit. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az, aki kormányzati szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is igazolja,
hogy a 82. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.”
(3) A Kit. 84. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kormánytisztviselőt, hogy a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését
követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy)
„d) az a) pontban foglaltakon túlmenően nem áll fenn vele szemben a 82. § (2)–(4) bekezdésében foglalt kizáró
feltétel.”
(4) A Kit. 181. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni a 79. §, a 80. § (2) bekezdésének,
a 81. §, a XII. fejezet, a 82. § (2)–(4) bekezdése, a 86. § (1)–(6) bekezdése és a 89. § (1) és (2) bekezdése kivételével
a XIV. fejezet, a 92. §, a 95–97. §, a XVI. fejezet, a 115. § és a 117. § kivételével a XVII. fejezet, a 124. §, a 128. § (1) és
(3)–(7) bekezdésének, a 134. § (1)–(3) és (5) bekezdésének, a 144–145. §, a 149. §, a 151. §, a 158. §, a 166. §, valamint
a XXII. és XXIII. fejezet rendelkezéseit.”
(5) A Kit. 206. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára e törvénynek a kormányzati szolgálati jogviszonyra és
a kormánytisztviselőre vonatkozó,)
„d) a 82. § (2)–(4) bekezdése kivételével a szolgálati jogviszony létesítésével és a kinevezés módosításával,”
(kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.)
(6) A Kit. 222. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosi jogviszonyban álló személyre a 82. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell.”

23. § A Kit. 82. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben, valamint
a (3) bekezdés a) és b) pontjában” szöveg lép.
12. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A 4. alcím 2022. február 1-jén lép hatályba.
25. § E törvény
a) 5. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
b) 6. alcíme az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül."

Nos, itt a teljes szöveg. Kérlek mesélj, mely részek alapján érzed, hogy ez zavarja kicsi lelkedet? De csak szépen, paragrafus, bekezdés szerint.
Vitaindítónak összefoglalom neked, hogy mitől is fá a sok genderszakos popója: tilos gyereknek nemi önazonosságát, fejletlen szexuális orientációját, propaganda és egyéb eszközökkel megváltoztatni. Ráadásul a felvilágosító programok készítői nevesítettek és felelősségre vonhatóak lesznek. Kizárja az NGO-kat és egyéb gittegyleteket az iskolai felvilágosításból.  Felemeli a pedofilok bűntetési tételeit. A szülőknek joga van tisztában lenni a lakhelye közelében élő, korábban elítélt pedofilok személyével. Végül, de nem utolsó sorban, végre alég határozottan eltiltja a már elítélt pedofilokat a gyerekekkel kapcsolatos munkavégzéstől. Szigorít egy sort a pedofil tartalmak  birtoklásának, készítésének a bűntethetőségén. (Ez nagyon rosszul fogja pár 6. és 8. kerületi liberális művészfotós és modellügynökség megélhetését érinteni.)

Ezzel szemben, nem rendelkezik arról, hogy a 18 éven felűliek mikor, kivel, hogyan és mit csinálnak. Szóval, csak a pedofil barátaidnak kell váltaniuk a "túlkoros" kategóriába, ha szeretnék elkerülni a börtönt.