( vilmos.nagy | 2021. 06. 24., cs – 22:25 )

Elindultunk onnan, hogy hajlandó lennék-e feladni az autómat. Mondtam, hogy igen, sőt, tök örömmel fizetem ugyanazokat a díjakat (területhasználat és környezetterhelés arányosan), amit az autósokra akarnék ráverni.

Akkor jött, hogy a gyerekkel majd. Több olyan példát látok én is, meg jelentkeznek itt, hogy gyerekkel milyen boldogan lehet autó nélkül élni. 

Most ha azt mondom, hogy igen, a nagyszülőkhöz is tömegközlekedni (vagy majd tekerni!) akarok a gyerekemmel, mi jön?

Nem azt mondom, bérletem autót az elmúlt években, tavaly óta kb kétszer, meg taxiban is ültem kétszer. Sőt, a következő hétvégén is bérlünk egyet, mert a váltófutóversenyre kell a logisztikához.

De ez jelentősen más, mint amikor valaki napi szinten autóval jár pesten, magánhasználatra (és itt akkor a kiflihu futárt, meg a burkolót, aki felszerelést hord, hagyjuk ki). Ha napi célra, pesten autózol, akkor vagy horribilisen rövid távokra használsz autót, vagy horribilisen hosszúkat utazol, mert távol élsz a napi rutinodtól. Engem még csak nem is érdekel melyik, de mindkettő luxus, erős luxus (nyilván néhány kivételtől eltekintve, ha nincs lábad, vagy a gyerekednek nincs lába, akkor megértem, hogy a 3 kmre lévő iskolába is kocsival viszik). És nem azért, mert sokba kerül, hanem mert nincs annyi hely, hogy az egész pesti agglomeráció autóval járjon.

Innentől meg szerintem sokkal igazságosabb, ha ezt pénzzel szabályozzuk, mint ha az emberek bőrére bízzuk, kinek van pofája kihasználni a többit, s kinek nincs.