Igen, ezt tökéletesen összefoglaltad a kétféle embertípussal. Pont ez a lényege, hogy ebben a kérdésben a 2) pont alatti szemlélet megalapozott. A TeX önmagában is jó, az egy csavar csak, hogy Lamport makrói mentén terjedt el széles körben, ezért sokan úgy tekintik, hogy ez az utóbbi létezik csak, az eredeti koncepciót meg teljesen figyelmen kívül hagyják. A neten is nagyon elszomorít, hogy az userek 99%-ának a TeX és a LaTeX szinonim fogalmak, holott teljesen más a kettő.
Azért is írtam az 1) pont alatti embereknek, hogy nem csak az a megoldás létezik, amit más már helyettük megcsinált, meg már megszoktak az évek folyamán. Egyrészt meg lehet csinálni jobbra (főleg LaTeX-nél, így 30-40 év után pláne), meg nem szabad autoritásos alapon bízni másokban, hogy ők majd jobban értenek hozzá. Nem, valószínű nem sokkal jobban, csak a tekintélyük nagyobb, amit nyugodtan meg lehet kérdőjelezni, nyugodtan lehet saját megoldásokat gyártani, egyre kell csak figyelni, hogy saját magunkkal szemben is kritikusak legyünk, próbáljunk egységes elvek mentén dolgozni, és ne csak egyedi úgy esik, ahogy puffan ötletek alapján gányolni össze-vissza, hanem tiszta, minél egyszerűbb kódokat írni, és a formázásba struktúrát vinni, hogy azonos struktúraelemek ugyanúgy nézzenek ki, később is együtt formázhatók legyenek.
Sima TeX-nél nem akadnak össze a sorok, mert ott te látod, hogy milyen utasításokat tettél bele, azonnal látszanak az ütközések is, mivel kicsi is a kódméret (5-10 utasítás), egyértelműen látszik, hogy mit csinál, hogy működik. LaTeX-csomagnál nem látod hogy működik (valójában bele lehet nézni a kódjába, de nagyon bonyolult, hosszú, obfuszkált kód van a csomagokban), csak úgy a látatlanban paraméterekkel nyúlkálsz bele a működésébe, ez okozza a csomag-összeakadásokat is. Sőt, a legtöbb ember, aki utálja a LaTeX-et, igazából csak azért utálja, mert a La-* részek és csomagok okoztak neki frusztrációt, és ilyenkor az egészet feladják, ahelyett, hogy plain TeX-et tanulnának.
A XeTeX és LuaTeX egyébként ugyanaz szinte, egymásnak forkjai (meg visszafelé kompatilibisek a pdfTeX, sima TeX-kel is), a különbség csak annyi, hogy utóbbi kezel Lua-kódrészleteket is, míg az előbbi nem. Én csak nagyon alap szinten, épp csak ugatom a Lua-t, így az utóbbi nekem nem ad többletet, de aki akarja, LuaTeX-kel is próbálkozhat. Meg a XeTeX nekem azért is volt szimpatikusabb, mert kicsit több és normálisabb dokumentáció érhető el hozzá, meg kicsivel nagyobb a felhasználói bázisa is. Továbbá igen, ezek a dvipdfmx driverrel állítják elő a pdf-et, meg egy csomó grafikai megoldást, de ezt a user nem annyira veszi észre. A kódban csak annyi a különbség, hogy egyes visszfeleperjeles, TeX-esnek tűnő kódok nem a XeTeX vagy LuaTeX engine-nek szólnak, hanem a lefordított dvi kódban benne maradnak, és majd csak a pdf-driver hajtja őket végre, átalakítva őket utasítássá (szín, grafika, címek, tulajdonságok, stb.). Nyilván ezeket használni se kötelező, mármint ezeket a pdf-es kódokat, opcionálisan igénybe vehetők, de aki hagyományos .dvi-t akar, az elhagyja őket, bár így meg bizonyos modern feature-öket fel kell adnia, ami szerintem nem jó ötlet, de mindenki maga dönti el, hogy mire van szüksége.