( tomtyi | 2021. 06. 24., cs – 13:23 )

„Nyugodtan meg lehetett volna probalni…”

A svédek ezt csinálták az elején, annyi „könnyítéssel”, hogy ők eleve távolságtartóbbak, és még fizikailag is nagyobbak a távolságok. Aztán pár hónap után belátták, tévedés volt. Ők az emberek felelősségteljes viselkedésében bíztak és a fő védendő korcsoportok a 60+-osok voltak. Természetesen egyik céljukat sem érték el: az emberek nem viselkedtek felelősségteljesen, a legtöbb halott pedig természetesen a legidősebbek között volt. Ráadásul az eü-t nem is készítették fel akkora terhelésre, így Bezzegsvédországban tömegével fordultak elő olyan esetek, amiknek delirálásával a bolsi pártok hergelték a követőiket.

A lakosságarányos halálozásról nem lehet semmi konkrétat mondani, amíg nem lesz teljesen egységes besorolás. Igaz, olyan országokban, ahol már a halálok megállapításánál sem vizsgálták és nem is írták le a koronavírus esetleges ráhatását, utólag már nem deríthető ki. Egy extrém példa: tavaly tavasszal, nyáron a bezzegszlovákoknál naponta pár halott volt, vagy akár egy sem. Aztán kiderült, hogy azért nem volt, mert ők csak azokat sorolták a koronavírustól meghaltak közé, akik olyan tüdőgyulladásban haltak meg, amiben a tüdőhörgőcskék tönkrementek és ezt a vírushoz tudták kötni. Szeptember közepéig lakosságarányosan kb. ugyanannyi fertőzött volt a két országban, a szlovákoknál kb. 40, nálunk kb. 700 halottal. Aztán hirtelen egyforma arányban kezdett nőni a halottak száma. Nyilván változtattak a számítás módján. De hogy előtte eltelt fél évben hányan haltak meg olyanok, akik régi számítás szerint nem kerültek bele, az új szerint viszont bekerülnének, nagy eséllyel soha nem fog kiderülni.