Szivárványos témarésztől elvonatkoztatva...
"A szülő majd felvilágosítja a gyereket, amikor felelősen, szeretettel a legjobbnak tartja."
Ezzel elviekben tökéletesen egyet tudok érteni, de én úgy látom, hogy ezeknél a szülőknél amikor ez az idő eljön, akkor a gyerek már általában visszavág, hogy ne aggódj ahazsnálunk gumit, mert valakivel már átesett a dolgon akkorra amikor a szülő érzi azt, hogy itt az ideje, legalábbis nálunk a környezet kb 2/3 számolt be ilyen élményekről. A mai TV/internet állapotok mellett szerintem ez már bőven 2/3 fölött van, csak esetleg az 1/3 egy része udvariasan végighallgatja a szülőt, mintha ő ezt még nem tudná.
Amikor én voltam általános iskolás akkor ha jól emlékszem nyolcadikban a biológia tanár feladata volt a felvilágosítás, aki már nálunk is elintézte azzal, hogy szerinte ebben a korban már mindenki mindent tud, nem látja értelmét, hogy ökörködéssel teljen az óra, ha valakinek kérdése van keresse nyugodtan, az órát ezzel nem terheli.
Egyébként most már nem része a NER-NAT-nak? (Nemzeti AlapTanterv)