Mindegy, sajnálom, hogy ezen besértődtél. Most mondanám, hogy én is fenti kollégával értek egyet, de az se neked szólna. Ez ilyen. Azt kell érteni, hogy az ELTE, BME, MTA oktatási-akadémiai intézmény. Előírhat hallgatóknak meg ott dolgozóknak, hogy mit hogy csináljanak. De civil rendészeti hatásköre nincs az intézményen kívül. Épp így, a tipográfiai szakmában sincs döntő szava, nincs autoritása, semmilyen szinten. Meg lehet ezen sértődni, de ez van. Ez ilyen, nem bántás kérdése. Még akkor is, ha az MTA előírásai pl. sokszor kötelezőnek látszanak, pl. Helyesírási szabályzat, de ha jól megnézed, azt is csak oktatási-akadémiai intézményekben szokták csak számonkérni, meg kötelező jelleggel érvényesíteni.
Ettől függetlenül még mindig azt tudom írni, amiket eddig is hajtogatok
1) LaTeX alapbeállítások elavultak (mondatzáró nagy szóköz, trükközött repülő ékezetek, UTF-8 kódolás hiánya, stb..), Knuth és Lamport alapból ízlésficamosak voltak, és ráadásul nem is tipográfiai, hanem akadémiai, informatikai szakemberek. Kicsit olyan rájuk hagyatkozni, mintha kötött mellénykés, csokornyakkendős matematikusoktól akarnál öltözködési tanácsot kérni.
2) ha kötelezően előírja munkáltató, lektor, kiadó, hogy milyen formában szedj, akkor nincs választásod, akkor a HUP-on is felesleges véleményeket kikérni, szeded, ahogy előírták. Ha MS Word 95-ben kérik, vastagított, rózsaszín Comic Sans-szal, akkor azzal, mármint ha még elmegy olyan szintig, amihez hajlandó vagy a neved adni.
3) egyéb esetben egyéni ízlés dönt, de még ebben az esetben sem ajánlom, hogy a nemzetközi trendekkel nagyon szembemenj. Szembe lehet itt-ott, de a szöges ellentétbe helyeződés túl sok ponton kínos beszólogatásokat, kritikákat eredményezhet innen-onnan. Egy-egy szempontból szembe lehet menni, az lehet akár védjegy, személyes stílusjegy is, de akkor meg nagyon következetesen kell a szövegben alkalmazni.
Ezeknek a kritériumoknak a mentén kell egyensúlyozni, ahogy tudsz. Nyilván, mint minden humán terület, a szedés szubjektív. Mint írtam, a sűrűbb szedéssel, ? és ! előtti félszóköz elhagyásával, mondatzáró szóköz visszaszűkítésével nem papírt spórolnak, hanem a szedési-árnyalati konzisztenciát védik (legalábbis ez az elgondolás mögötte, bár biztosan voltak idők, amikor a papírral spórolás is számíthatott), hogy ha messziről nézed a kenyérszöveget, akkor egy viszonylag egyenletes szürke szövegtömböt láss, és ne ilyen szétszabdalt, meg mindenféle növelt résekkel megtarkított össze-visszaságot, amiben minden úgy esik, ahogy puffan, állnak-lógnak a karakterek ide-oda, közöttük meg annyi hely, hogy foci vb-t lehet rendezni. De ahány ház, annyi ízlés, ez se tetszhet mindenkinek, van, aki a lazább szedést preferálja, mert pl. rossz a szeme, vagy világosabb szövegárnyalatot akar, vagy mert ezt szokta meg, így tanulta, stb.. Még betűtípustól is függ, mert a széles, vastag, talpas, cicomás font jobban tűri, kívánja, hogy több köz legyen közöttük, egy ultramodern, groteszt, vékony, Mac-szerű (pl. Adobe Clean), szűk font meg inkább a sűrűbb szedést igényli. A LaTeX-ben default Computer Modern a kettő között van, széles, talpas font, de vékony (és ronda, de ezt hagyjuk, egyéni ízlés kérdése megint)