Még pár gondolat: ez igazából pszichológia. Egyszerűen ragaszkodsz a régihez és nem akarsz XP-ről váltani. És ezt az érzelmeid racionalizálod, és halogatod a váltást. Lehet ragozni a profitmultikat, a kidobatást, stb., de mindig visszajutunk oda, hogy a lényeg lényege: nem akarsz váltani, tisztán akarati dolog. De ezt kell látni, hogy nem úszod meg a váltást. Húzhatod, akár sokáig, akár évekig, de elkerülni nem tudod. Jobb előbb váltani, minél később váltasz, annál fájdalmasabb lesz. Ráadásul csakis Linux jön szóba (esetleg BSD, de az ebből a szempontból egykutya), ezt előre mondom. Nem azért, mert elfogultak vagyunk vele szemben itt ezen az oldalon, de a Windows egyre rosszabb lesz, ez már egy sok évtizede kirajzolódó tendencia. Win7 támogatása másfél év múlva eljár végleg, Win8.x egy vicc (és 2 év múlva megszűnik annak is a támogatása), Win10 nagyon rossz, és minden nagyobb évszakos update-tel romlik. Mac az ellene van mindennek, amire esküszöl. Elhiszem, hogy idegenkedsz tőle, de csak a Linux alternatíva hosszú távon, ráadásul kivételes jó eszköz, hogy a jövőben a multiktól függést elkerüld. És igen, keserves a váltás. Meg kell szokni egy csomó új dolgot, csomó újat tanulni, eleinte frusztráló lesz, nehéz elengedni a windowsos beidegződéseket, régi megszokásokat. Akár fájdalmas is. De csak rajta múlik. Ez ilyen, a technológia mindig is részben a rugalmasságról és az alkalmazkodásról szólt. Meg kell lépni a váltást, hiába látszik reménytelennek. Hidd el, tisztán akarat és szemléletformálás kérdése. A szemlélet kell ahhoz, hogy a máshogy használd a géped, átalakítsd a géphasználati szokásaid, workflow-d. Erről szól a Linux, hogy a szemléleted lesz más, meg ahogy használod a gépet, és nem csak egy sima Windows-pótlék. Még egyszer: szemlélet! Nem szemellenző, hanem a nagyobb összképet kell látni, túl kell látni néhány jól megszokott programon, túl kell látni az ablak és görgetőcsúszka-rángatás alatt elemzett CPU-terhelési százalékokon. A lényeget kell nézni, a jövőt, a fenntarthatóságot, tudni kell elengedni a régit, nem függeni régi dolgoktól.
A másik, ami külön jó a Linuxban, hogy régi vágású valahol, őrzi a régi hagyományokat, sok olyan 70-80-90-es évekbeli tool támogatott rajta modern formában, sok régi retró felület (Win9x, OS/2, BeOS, klasszik MacOS, régi unixos klasszik felületek, mint a SGI, CDE, régi KDE-k), így nálad ez kifejezetten testhez álló lehet. Sokkal régebbi gyökereire nyúlhatsz vissza az IT-nek, amik jóval régebbre mennek vissza az XP-nél is.
És még az sincs, hogy ki kéne dobni a régit. Menne a mostani gépeden. Nem szenzációsan, de sanszos, hogy megoldható, hogy az XP-nél jobban. Igazából még az XP-t se kell kidobni. Retró játékokhoz, retró hardverek hajtására jó az, akár másodlagos gépre modern XP-s megoldásokat is tesztelni (pl. modern böngészők). Ahogy sokan Win9x-szel, DOS-szal is retróznak, újraépítenek klasszik retrtó gépeket (PDP11, Altair8800, stb..), Amigához, C64-hez mai napig készülnek új programok, új demók, új játékok, új OS-ek, új perifériák, stb.. Nem kell semmit kidobni, csak a használati értékén kezelni, és nem engedni, hogy az határozza meg a teljes igényeidet, lehetőségeidet és mindennapos technológiai felhasználásodat. Semmi baj nincs a retrózással, nosztalgiával. A baj azzal szokott lenni, ha valaki ő saját maga ragad a múltban.
Szerk.: még az XP-hez egy gondolat. Szépen jelzi az, hogy halott, hogy nem karolták fel a kiszivárgott forráskódot. Már 9 hónapja kiszivárgott, de még mai napig nincs belőle moddolt lemezkép, tuningolt iso, patchek, stb.. Csak a ReactOS meg Wine projekt profitálgat belőle, ők is óvatosan. Ha az XP annyira hűdenagy akármi lenne, hogy 400 millió blabla, akkor már rég lennének extrák hozzá. Mert eddig az volt a kifogás, hogy zárt forráskód, de most, hogy nyílt, most sincs vele semmi. Ahogy én látom, a legtöbb XP fanatikus is váltott már, egy részük Win7-re (de már süllyedő hajóra nem érdemes), más részük Linuxra. XP-n ma már csak egy nagyon-nagyon fanatikus réteg maradt rajta, ritka, mint a fehér holló. Meg retrózók, de ők másodlagos-harmadlagos gépen használják csak, speciális szerepkörben.