( hajbazer | 2021. 06. 07., h – 19:28 )

A COBOL kódokat kevesen tudják javítani, de épp ezért nagyon értékesek azok az emberek, akik értenek hozzá. Nálam jóval fiatalabb, húszas éveiben lévő arcot is ismerek, aki szándékosan beletanult és most jóval magasabb összeget visz haza, mint a legtöbb ismerősöm az IT-ban. Nem lustaságról van szó, hanem a stabilitás, a megbízhatóság megteremtéséről. Igen, ahogy az előre a semmibe rohanásra is valahol valakinek szüksége van, a megbízhatóságra, a változatlanságra, a kiszámíthatóságra is szükség van és egyiknek se kéne dominánsan meghatározni a társadalmat, az IT-világot. Jelenleg az előre a semmibe határozza meg, ami rengeteg kárt okoz, a szakmának, a környezetnek. Bár szerencsére te csak egy látjos vonulatát képviseled, azért néha vannak szélsőséges megnyilvánulásaid, pl. a 32-bitről.

XP-hez úgy ragaszkodom, hogy számos előnye van újabb Windows és Linux operációs rendszerekhez képest. Ezeket is már megtárgyaltuk bőven, a GTK3-Qt5-bloattól kezdve egészen addig, miért nem vagyok hajlandó parancssorban élni az életem, ha Windows XP-n van rendezett, összeszedett GUI, szinten mindenre és továbbra is vannak ilyen filozófiával készült, még mindig támogaott alkalmazások. A dual bootot bármiféle gyengülésnek beállítani kicsit övön alulinak érzem, hogy már ebben is negatívumokat látsz. Ennyi erővel, mindenki, aki azt állítja, hogy átállt Linuxra, de ott van még neki a Windows a Grubban, az gyengíti a Linux koncepcióját. Marhaság. Van néhány alkalmazás, ami jobban szereti a 64-bitet, tipikusan a videóvágók, így ha valami ilyesmit gyorsan össze kell rakni, akkor átbootolok 64-bitre. Viszont vannak olyan alkalmazások, amik nem működnek 64-bites Windowson, mert nem ismerik, mint Windows verziót. Ezeket csak a 32-bites telepítésen használom. Ezek nem létszükségletű alkalmazások egyébként és ritkán futtatok olyan alkalmazást, aminél különbség lenne egyik-másik bites Windows XP-t illetően, még mielőtt ebbe is belekötnél.

Azt a szerencsétlen Turiont egy C2Q is agyonveri 8 giga RAM-mal, és egy ősrégi 9800GT/GTX2xx vagy HD5770/7770 körüli GPU-val, meg egy normálisabb 720p TN monitorral. GPU-t csak azért ragozom ennyire, hogy ha netes videókat nézel

Netes videókat 720p-ben szoktam nézni, mivel a megjelenítőm is 1280x800, tehát pixel-by-pixel elfér rajta a 720p, scaling nélkül. Élesebb is a kép, mint 1366x768 megjelenítőkön, pedig a Youtube videók sem az élességükről híresek. Nincs szükségem 4K-sznobkodásra. Ha lesz, akkor veszek egy 4K tévét és a letöltött 4K videókat beledugom egy pendriveon vagy külső winyón vagy NAS-on és megnézem. Egyszerűen nem várom el egy számítógéptől, hogy 4K videókat lejátsszon, pláne azért nem, mert számítógépes monitorokon alig tesz valamit hozzá az élményhez a 720p-hez képest. Pláne, ha 4K monitor sincs hozzá, akkor meg főleg nem.

Ne a CPU terhelést, meg a görgetést nézd, hanem a többit.

De igen azt nézem, mert ha az ilyen alapfunkciók is tele vannak bloattal, akkor az sem véletlen, hogy LxQt alatt 5-10 másodpercig is képes tölteni és 100%-on pörgetni a CPU-t (értsd bloated framework bloated objektumait példányosítgatni) egy pofonegyszerű párbeszédpanel. Mindeközben hasonló komplexitású párbeszédpanel Windows XP-n a másodperc tört része alatt megjelenik.

Azt gondolom, hogy itt már nem praktikusságról, gyakorlatról, használhatóságról, hanem az új vs. régi ideológiáról vitatkozunk. Ami pontosan ugyanoda fog vezetni, mint 4 évvel ezelőtt, amikor elindítottam első, 1000 fölötti választ produkáló, azóta is egyik legnépszerűbb topikomat.