( Raynes | 2021. 05. 18., k – 18:27 )

Igen, azért írom sokadszor: a nagyobb bitszámnak nem csak a memóriacímzésnél van jelentősége. Hanem szélesebbek a regiszterek, ergó több adatot tudsz belegyömöszölni, és azonos órajelciklus alatt ugyanazt a műveletet lenyomni. Ezért van az, hogy a 4GB-nál kevesebb memóriát használó alkalmazások is sokszor profitálhatnak a 64 bitből. Kb. ugyanez lenne 128 biten. Bár nem minden alkalmazás ilyen, van, amelyik nem fut gyorsabban, főleg, ami nem CPU vagy memóriaintenzív, hanem I/O műveletek miatt bottleneckbe ütközik, vagy egyébként is olyan kicsi kód, hogy lényegében cache-ből fut.

Ahogy már én is említettem, meg te is írtad, ez a lényege a vektoros/SIMD utasításoknak is, nem csak SSE, meg AVX-nek az összes verziója, de anno az MMX-nek meg 3DNOW-nak is, amivel az egész indult. Pont erre játszanak rá. Na, 128 biten kb. ugyanez lenne, csak nem kéne hozzá minden utasításhoz speciális utasításkészlet, hanem minden utasításnál eljátszható lenne ezt a trükk szélesebb regisztereket használva. Plusz ezért van a dual, quad channel is, ami csatornánként 64 bit, hogy egy memóriakiolvasási ciklus alatt dupla-négyszeres mennyiségű adat legyen elérhető a memóriából. GPU-knál sem véletlen, hogy a 64 bites memóriainterface-es példányok olyan pocsékul szerepelnek a 128-512 bites társaikkal szemben. Sőt, kb. ugyanez nyomorítja el az integrált GPU-kat is, a memóriasávszél, és ezen a 128 bit általában segítene, hogy egy csatorna is lehetne már 128 bites, és ezt lehetne duplázgatni több csatornán.

Ennek sokkal több vetülete van, mint a megcímezhető memória mennyisége. Az is fontos persze, ha beleütközünk annak a korlátjába, de az 64 biten elég sokára fog eljönni még.