Szerintem erős egyéni eltérések vannak, hogy ki mennyire tud koncentrálni.
Például képalkotó diagnosztikával foglalkozom. Úgy is tudok dolgozni, hogy közben 50cm-re tőlem kalapáccsal bontják a tégla ablakpárkányt. Az mondjuk más kérdés, hogy miért egy kalapáccsal bontanak egy tégla ablakpárkányt - de mindegy.
Több olyan munkatársam is van, akit viszont a kisebb zajok is zavarnak, illetve olyan volt olyan kolléganő is, akit a kisebb neszek is zavartak.
Szerintem a legjobb toleránsan megtalálni az egyensúlyt, hogy mindenki nyugodtan és hatékonyan tudjon dolgozni. Ehhez optimális esetben mindenkinek engedni kell valamennyit - tapasztalataim szerint a nagyobb tűrésű résztvevőnek kell többet engedni. De hosszú távon az a jó mindenkinek, ha béke van.