( Raynes | 2021. 05. 16., v – 19:50 )

Ezt említettem az imént egy másik szálban. Sőt, a 48 bit is csak virtuális címtér általában, a tényleges memóriavezérlő általában ennél is kevesebb bit, 36-44 bit például! Bár ez procija válogatja, hogy milyen platform, mobil, desktop, workstation, server, melyik gyártó, hányadik generáció. Ezt mindenki tudja ellenőrizni a grep address size /proc/cpuinfo segítségével, Nyílászárókos felhasználók esetleg CPU-Z-vel vagy AIDA64-gyel (mert ez egy fejlettebb platform, mindenféle szutyok oldalról lehet .exe-ket letölteni, telepítgetni, mindenért külön GUI-zni meg fejlesztőkre várni, míg unixlike rendszereken egyszerű konzolból is lekérdezhető, a kernel virtuális fájlrendszeréből, egyszerű text fájlként), de azt nem tudom melyik fülön írja, esetleg a procigyártó secifikációjában a „max. memory” résznél. Maceseket meg ez ne érdekelje, ők azért vettek Macet, mert szép, színes ikonos, retinás hidpi, nem kell a technikai hátterét megérteniük, több idő marad facebookozni.

Úgyhogy persze, hogy elég. A 128 bit nem is itt vetődik fel. Egyébként vannak már most is procik, amik részben 128 bitesek, mert vagy floating point, vagy SIMD utasítás, vagy valami más utasításkészlet kezel legalább 128 bitet, de nem integer, meg nem címtér, stb., szóval nem „full” 128 bit. Sőt, volt régen valami játékkonzol, annak is 128 bitesnek volt reklámozva a procija, talán Dreamcast, de az is marketingpúder volt csak, és a GPU-ja miatt volt így aposztrofálva.

Amiről itt írtam, az a 128 bit egyéb lehetséges hozadéka, főleg x86-os architektúrán. Igen, megkérdőjelezhető, ezért sem csináltak még 128 bites procit, gondolom kisakkozták, hogy die méretben, fogyasztásban, komplexitásban, költségekben többet ront, mint amennyi hozadéka lenne sebességben, így nem szivatják magukat vele, ha nem muszáj. Bár más részről ezt nem jó profitorintált gyártókra bízni, mert ők meg mindig így okoskodnak, hogy á, nem éri meg, a 64 bitet is csak jó sok év késéssel hozták be az x86-os platformra, akkor is, ha csak az Intelen múlt volna, majd csak 2099-ben jutunk el a 64 bitig, kellett hozzá az AMD pedálozása, hogy 2003-ban megtörténjen. Ők hajlamosak a 640 KB mindenkinek elégnek kell legyen, meg hasonló szövegeket, csak fejleszteni, befektetni ne kelljen. De ugyanez volt a magok számával is, Intel: á, egy mag elég mindenkinek, mx két szál, az legyen sok gigahertzes. AMD: nem, nekünk van két mag. Intel, oké, 2 mag, ennyi gyerekek, annyi mindenkinek elég (2013-ig mobil platformokon ennyit toltak, desktopon i3-ban), AMD: nekünk van már 4 magos, Intel válasza: oké, 2 mag, de 4 szál, annyi most már mindenkinek elég lesz az idők végezetéig, AMD: FX, 8 mag (igazából nem, de hagyjuk), Intel: oké, 4 mag, de max. 8 szál. AMD: Ryzen..., és lám ki is derül, hogy használni lehet azt a 64 bitet, használni lehet a több magot. Ezen az alapon gyanítom, hogy valami hozadéka lenne a 128 bitnek is, főleg memóriavezérlés, regiszterek, stb. terén, hanem is címezhető tartományban még.