( gelei | 2021. 05. 12., sze – 17:50 )

Amelyik főleg exportra termel haszonnal gondolom ott ez nem kérdés.

Szerintem ez akkor is kérdés. Mekkora részét adja pl. az exportnak az olyan megrendelés, amit másik ország állami cégei adnak le sokkal rosszabb feltételekkel, mint amit a piacról kaphatna? Azért erre nem egy példát látunk az EU-ban sem, nem kell Kínáig menni. :)

Jó esetben az állam is a saját pénzüket kockáztató befektetőkből áll, az adófizetőkből, államkötvény tulajdonosokból.

Csak hát az adófizetőnél még van néhány absztrakciós réteg pluszban egy egyszerű részvényeshez képest. 

Ez szerintem ugyanúgy a vezetőktől függ.

A vezetők kijelölése akkor is nagyon problémás, ha egyértelműen meghatározott a részvényesek köre, akiket képviselni kell (megbízó-ügynök probléma). Hát még, ha a vezetőket egy olyan kör jelöli ki, aki nem a saját bőrét viszi a vásárra, hanem már önmagában is egy megbízott.

De konkretizáljuk, nem állítottam, hogy lehetetlen jól működtetni állami cégeket, csak hogy nehezebb. Melyik állami cég tud jobban működni a piaciaknál úgy, hogy nincs se támogatás, se közbeszerzés, se koncesszió, stb.?