( Raynes | 2021. 05. 09., v – 18:59 )

Pedig igaza van, ami persze attól is függ, hogy hogyan definiálod az OS-t. Olyan értelemben OS a DOS, hogy van kernele, kezel drivereket, van shellje, lehet vele fájlokat kezelni. Olyan értelemben viszont egyetértek a fenti kollégával, hogy a DOS leginkább csak néhány megszakítás volt telepítve valós módban, meg néhány bináris szoftver mellékelve, hogy csinálni is lehessen rajta valamit. A legtöbb DOS-os program valójában nem DOS-on, hanem bare metal futott, igaz hívogathattad belőlük a DOS (kernel és device driver) és BIOS megszakításokat (akkor ideiglenesen ezek megkapták a vezérlést), de nem volt kötelező, simán lehetett írni olyan „DOS-os” programot, ami egyáltalán nem hívogatott ilyeneket, csak közvetlen hardverelérést használt, és a program végén se adta vissza a 0x21h megszakításon keresztül a DOS-nak a vezérlést (lén anno írtam ASM-ben ilyen demókat, ami pár KB-os volt, nem használt ilyen hívásokat, így akár boot sectorból indítva, DOS nélkül is ment). Ilyen értelemben lehet nem OS-nek is tekinteni, legalábbis lehet emellett érvelni. Annak ellenére, hogy a hagyományos, sztenderd felfogás és OS definíciók általában OS-nek tekintik. Ezt nyilván rosszallni nem lehet, mármint, hogy pl. ennyire primitív volt a DOS, hiszen akkoriban, mikor megjelent, az akkori gyenge PC-ken, gyenge proci, kevés RAM, szóba se tudott jönni egy Unix-komplexitású rendszer, jó a MS próbálkozott a Xenix-szel, de hát eleinte nem nagyon volt az életképes. Csak annyi játszott, hogy ROM-ban, BIOS-ban, meg egy primitív kernelben a userek rendelkezésésre bocsássanak valami lib gyűjteményt, amivel a hardver legalaposabb ismerete nélkül is lehetett szoftvereket összehegeszteni. Az igazán komolyabb OS-ek x86-ra csak az i386 megjelenésével jöttek, amikor már nem csak a 286-osban bemutatott védett mód volt elérhető, meg a 32 bites mód, de multitasking, memóriavédelmi funkciókat is kapott, lehetőség nyílt az igazi multitaskingra, grafikus felületekre, stb., nem véletlen, hogy a Linux is 386-oson íródott 1991-ben, meg a normálisabb kereskedelmi Unix-klónok nevében is ott volt a 386, /386, -386, stb..