Nem éltem bele magam abba, amit csinálsz, de két dolog mindenképp meglepett. Az egyik, hogy a végén már 250 fokra állítottad a pákát. Már? Mert az ólmos szokott úgy 240 fok körül olvadni emlékeim szerint, de ezek az ólommentes vackok, réz, ezüst, ón ötvözetek magasabb hőmérsékleten. Én egyébként 370 fok környékén forrasztok, alatta csak addig hevíted az alkatrészt, amíg tönkremegy, bónuszként a forrasztás sem fog sikerülni.
A másik, hogy feloldódott a páka hegye. Hát, ha valami bádogozáshoz való réz hegyet használtál, akkor igen, de ha galvánbevonatos, pl. Weller páka hegyét, amelyet persze nem teszel ki mechanikai igénybevételnek, nem feszegetsz vele, nem dörzsölsz vele semmit, hanem valóban forrasztasz, akkor nem lesz ilyen problémád.
Mindig friss ónt használj, tehát ne olyat, amiből a páka hegyén már elpárolgott a folyasztószer és oxidálódott, azaz a hevítéskor tartsd oda az ónt is. Isten nem akarta, hogy az ember forrasszon, mert a forrasztáshoz legkevesebb három, de inkább négy kéz kell. :)