Amúgy ha már Leslie Nielsen:
Nagyon szeretem az 50-es, 60-as évek sci-fijeit (kár hogy nem ismerek/férek hozzá túl sok(at/hoz)). Élükön a Star Trek TOS-zel.
Egyszerűen imádom a festett háttereket, a jelmezeket, a naivitást, hogy gyakorlatilag színház filmvásznon, azt, hogy az idegen bolygó mindig úgy néz ki, mint egy amerikai sivatag, csak az ég színe más, hogy általában az idegenek számítógépe/interfésze a kristály, nem is beszélve arról, hogy akkoriban a filmzenét egy egész (komoly) zenekar szolgáltatta, vagy amikor a trailer informatív volt és nem 1 másodperces snittekből állt, ugyanannak az embernek a hangjával, az egy kaptafára készült "dramaturgiával", az utolsó mondat előtt elhalkuló zenével a nyomaték kedvéért, ami utána újra feléledt stb.
Mindegy is; de egy korai, elég jó és kellemes Leslie Nielsen sci-fi a Forbidden Planet. Tudom ajánlani mindenkinek, aki nem ijed meg a festett hátterektől, a (picit) lassabb történet vezetéstől, a szép női lábak látványától.
Érdemes megnézni, én imádom.
Meg is vettem iTunes-on. (x) (- bár (sajnos) nem fizetett)