( pink | 2021. 04. 20., k – 15:20 )

Én vezettem már gyakorlatilag fék nélkül. A jobb hátsó munkahenger elengedte a fékfolyadékot és beesett a pedál.
Azért döntöttem a továbbhaladás mellett, mert már csak ötven kilométer volt hátra ismert útvonalon, kis forgalomban, és sok hassle lett volna trélert leszervezni (várnom kellett volna sokat).

Vészvillogóval lassan haladva, a forgalmi helyzetek előtt motorfékkel lassítottam. Az üzemi fék padlóig benyomva valamennyi fékhatást még produkált az első kerekeken, illetve a kézifékkel állóra tudtam fékezni a kereszteződések előtt.

Viszonylag jól mérem fel és kezelem a szükséghelyzeteket. Mentem már haza szétugrott váltókulisszájú autóval: csak 3. és 4. fokozat volt. Bal fordulónál a domb előtt integettem a szembe jövőnek, hogy lassítson, mert én biza jönni fogok.

De volt olyan is, amikor mások szerint ,,továbbmenős" műszaki hibát úgy ítéltem meg, hogy egy métert se megyek tovább az autóval, mert másokat és magamat veszélyeztetném.

Nyilván számít, hogy valaki mennyire műszaki ember, mennyire ismeri a technikát, és fel tudja-e mérni higgadtan a helyzetet és a lehetőségeket. Azt szoktam tanácsolni, ha a legkisebb kételyed is van, inkább ne csináld.