( hanischz | 2021. 04. 17., szo – 08:52 )

Ismerve par ceget, nem igazan a munkasprogramozoval van problema. Kb a fele irna utolso standard szerinti kodot, a masik fele ragaszkodna a hulyesegeihez lasd jo az a raw pointer (persze 10 soros 1 emberes projektben, de nem 15 even keresztul irt egyszerre  tobb tucat programozo altal keszitett termekben).

A problema a cegekben van, amikor azt latom hogy a felsobb vezetes ugy osztja az eszt es a penzt, hogy nem jut architekturalis fejlesztesre. Nincs az, hogy ki kell dobni a kod egy reszet mert mar elavult. Nincs refaktoralas. Nincs penz auto tesztrendszerre. Nem vesznek fel donteshozonak tobb penzert hozzaertoket. Nem hallgatnak a tapasztalt programozokra. Nincsenek standard elvek a programozasban. Es itt komoly cegekrol is beszelek,pl Airbus ahol azert elvarna az ember a minoseget, de eszembe jutott pl a Boeing tragediai.

Igy persze a kod minosege is amolyan ahogy esik ugy puffan.

Masreszt maguk a termekek sokkal bonyolultabbak lettek, es ezt le kell kovetni uj fejlesztorendszerekkel, frameworkokkel, uj nyelvi elemekkel, esetleg uj nyelvekkel.

C-ben (C++-ban) sokkal dragabb fejleszteni mert 50 programozobol tuti lesz valaki aki ragaszkodik a regi dolgokhoz, mikozben a helyzet teljesen mas es egy uj generacios kornyezet pl a Rust megfogna egy csomo hibat, aminek az elkapasaba a cegek tobbsege nem invesztalna.

Egyeterertek veled hogy alapveto problemak vannak a cegeknel a fejlesztesben, de a megoldas egyik resze hogy magat a fejlesztes menetet is fejleszjuk, azaz kutatjuk hogy lehet olcsobb robosztusabb fejlesztest kieszkozolni.