Ha ennyi időt rászánsz az egészre, hogy külön e miatt lezuhanyzol, felöltözöl, odamész, akkor az a kis potenciális várakozás már tényleg olyan, mint Rokker Zsolti monológjában a parasztgyerek: nem oszt, nem szoroz.
Szerintem ők nem erre a fajta felhasználásra gondoltak.
Úgy nyer inkább értelmet, hogy dzsaltok az autópályán (mondjuk hazafele a hétvégi túráról, kirándulásról), közben jön a gondolat, hogy hamár úgyis erre, mi lenne, ha IKEA. Úgyis épp kellene vejnemöjnen csöpögtető meg egy kis tartós elem.
A feleséged megnézi a telefonján (ún. mobilneten), hogy mire kell számítani. Ha szar a helyzet, akkor skippelitek a lehajtót és mentek tovább másik boltba, vagy a dolgotokra. Ennek szerintem van értelme.
Morcos lennék, ha lemegyek a pályáról, parkolóhelyet keresek, odabattyogok, és akkor közölné a törzs, hogy bocs tesó, te már kint maradsz, 35 perc az estimated várakozás, amikor újra karámnyitás lesz.
Mert ha ezt előre tudom, akkor ráért volna a csöpögtető a legközelebbi arra járásig, hátha akkor szerencsésebb lesz a lapjárás.