Én nem duhajkodtam. "Extended" (== majd eldől ki az, mikor hivatalosan kérdezik) social bubble-lel nyilván találkoztam az elmúlt 1 évben; az első, teljes lezárást követően sose basztattak, hogy a parkban 2-3-an iszogatunk* (pubok nyilván zárva, ember lakásra nem jöhet fel, de ha mégis, a COPD-s haver nem feltétlen érezné magát komfortosan zárt térben, legalábbis míg meg nem kapta az első szurit...).
Mikor lehetett pubba menni, akkor mentem (~2 hónap nyáron; azóta tier 3(, tier 4?), meg lockdown). Na jó, meg november-decemberben besétáltam párszor az irodába, hogy személyesen fárasszam a kollégákat a vicceimmel...
De a tavaly nyár volt nagyon jó, irgalmatlan mennyiségű ember a parkokban, ez nekem nagyon hiányzott a UK-ben; majdhogynem mediterrán érzése volt az embernek :)
A bezártsággal nincs különösebb gondom, örülök a home-officenak, sőt: rájöttem, hogy egy pár hetes silent meditation jólesne, meg egy sensory deprivation tank kaland se ártana minden második héten... :)
Ez utóbbit Stanislaw Lem: Pirx első "kalandja" taglalja részletesen, és mióta először olvastam, azóta ki szeretném próbálni.
*: egyszer történt olyan, hogy a rendőrök körbevették és elkezdték kiűríteni a parkot; akkor se az volt a baj, hogy sokan voltak, vagy hogy iszogattunk ("fejezzétek be nyugodtan a sört..."), hanem, hogy kaptak egy fülest ("intelligence"; "Vir, intelligence has nothing to do with politics") arról, hogy rave-et szerveznek ide, és ugye prevention meg ilyenek. A legnagyobb probléma az volt, hogy haver elment a susnyásba pisilni, visszafele meg meglátta egy rendőr: remélem nem azt csináltad, amit gondolok, hogy csináltál... persze hogy nem!
Kérdeztük, hogy ha felmegyünk az úton egy parkkal arrébb, akkor jók vagyunk-e: persze, menjetek, van egy park nem messze innen, csak itt ne... szóval pozitív volt eddig a lockdown kezelése errefele. (Vicces módon a másik parkban a tinik kérdezgették tőlünk, hogy tudjuk-e merre lesz a rave. Mondtuk nekik, hogy nem, de az előző parkba ne menjenek...:)