Szerintem a "tudatos" szó értelmezése sokszor pontatlan, amikor pénzügyekről van szó. Mondunk ilyeneket, hogy tudatos emberek 2-3 havi fizetésüket szánják autóra, x havi fizetésüknek megfelelő értékű ingatlant lakhatásra stb. Valószínűleg inkább a fenntartható, vagy ésszerű vagy kevésbé kockázatos szót kellene használnunk, vagy azt mondanunk, hogy ezek jó tanácsok olyanoknak, akik nem tudják kézben tartani a pénzügyeiket (ők ne is olvassák ezt a bejegyzést tovább :))
Amikor pénzügyekről, pénzügyi döntésekről van szó, tulajdonképpen mindig életmódról van szó. Szerintem a tudatosság nem az, hogy ésszerű(nek mondott) vagy alacsony kockázatú pénzügyi döntéseket hozunk, hanem az, hogy tudjuk, mivel jár az adott döntés, kb mekkora a kockázat, tudjuk, hogy minket mi tesz boldoggá, és ez alapján hozunk döntést.
Ha pl. valaki minden pénzét egy veterán autóba teszi, tudja, hogy mondjuk sose lesz pénze saját ingatlanra, befektetésre, sőt, pénzügyileg meglehetősen kitett, de boldog, és ez neki így jó, sokkal "tudatosabb", mint aki betartja a kiszámoló blog minden szabályát, de alapvetően boldogtalan. Mit mondanánk annak az embernek a "tudatosságáról", aki megtakarít minden fillért, de egy jó pohár bort vagy nyaralást se tudott élvezni soha? Lehet, hogy a vagyonát számlálva boldog, és ez kárpótolja mindenért, akkor nincs egy szavam se. Ha viszont nem, szomorúbb az élete, mint annak, aki legalább addig jól érzi magát, amíg a fizetését elveri minden hónapban.
Szerintem kb ez, meg a "nem látszó jövedelmek" a magyarázat arra, hogy sok ember olyan házban lakik vagy olyan autóval jár, amit "papíron" nem engedhetne meg magának.
Az említett arány nálam 8%