Az lehet, hogy bitre megegyezik, de a különböző adatforrások által kiadott egymás után következő bitek időzítése eltérhet. Igen, van puffertároló, amiben ugyanazok a bitek lesznek betárolva. De a kiolvasás ütemezése ingadozhat (ez a rettegett jitter), ezért az egyes minták a kelleténél hosszabb vagy rövidebb ideig lesznek jelen, ami egyenes arányban határozza meg a kimenő analóg jel nagyságát. A jitter amplitudóhibát okoz. A DAC oldalon magából a digitális adatfolyamból nyerik ki a konverziót időzítő órajelet. Ennek a fáziszaját sok minden befolyásolhatja, még a tápfeszültségek tisztasága is, továbbá a PLL áramkör kialakítása, azaz mennyire képes az ingadozó időzítésű streamből igadozásmentes órajelet előállítani. Nagyobb jitterű forrásból nyilván nagyobb jitterű órajelet tudunk kinyerni. Egy PC USB kimenete pl. elég rossz ilyen szempontból. Windows ASIO driver sokat javít. SPDIF vagy Toslink szintén nem mindegy, ideális esetben az átvitt jel végtelen gyors fel/lefutású, a valóságban messze nem az. Emiatt a 0/1 közötti váltás időponja bizonytalan, azaz megint itt a jitter. Ki lehet számolni, hogy hány pikoszekundum eltérés okoz 1 bitnek megfelelő eltérést az analóg jelben 16 bites kódolás esetén. Szerintem ez lehet az oka, hogy sokan kevésbé zeneinek, zavarosnak, fárasztónak hallják az átlagos CD-játszókat, ill. olcsóbb DAC-ket.
Persze a szovjet CD játszóval nem lehetett ilyen probléma.