( Raynes | 2021. 03. 06., szo – 19:40 )

Az a baj, hogy a hozzád hasonlók nincsenek tisztában a digitális-analóg különbséggel, meg hogy mi a különbség a lossy és lossless között. Elárulom, hogy a digitális lossless-nél bitre pontosan ugyanazok az adatok mennek a DAC bufferébe, így teljesen mindegy, hogy CDDA, wav, flac, ape, vagy zip volt a forrás, bitre pontosan azonos az audioinformáció, mindegy ilyen eszközről jön a digitális adat, milyen kábelen, közegen, hány Hz-es áramhálózatról, stb-stb..

Amúgy meg de, az SACD is elavult formátum. Nem a hangminőség, még egyszer hangsúlyozom, hanem az egy albumnyi, egész lemeznyi, 12 centis helyfoglalásos hordozás, offline birtoklás, mint koncepció. A másik hátránya az SACD-nek, hogy csak azok a lemezek szólnak jól, amik eleve SACD-ként lettek külön masterelve, és ezekből iszonyat kevés van, nem sok ilyet adtak ki az idők folyamán. Sajnos, mert amúgy egy szimpatikus formátum lenne, de mivel annyira elitista prémiumnak tartották meg, ezzel 1 lépésben meg is ölték azonnal, és sose terjedt el. Ráadásul azért a kevés valódi SACD kiadványért is felesleges pénzt kiadni, mikor ma már hack-kel le is lehet grabbelni, bitre pontosan, és akármin hallgathatod, külön SACD lemez vásárlása és SACD lejátszó beszerzése nélkül. Ma már az SACD maximum történelmi ereklye, az ilyen is volt, futottak még kört kategóriában. Ez vele a baj, nem az, hogy rosszul szólna. A sima audio CD-nél is kétszer kiemeltem, hogy a hangzásával, hangspecifikációival nincsen gond, nem az, hogy ma már minőségre rosszul szólna, elégtelen lenne, vagy ilyesmi.