( _Franko_ | 2021. 03. 06., szo – 14:22 )

És akik meg bagatellizálják a becsült fertőzések számát, azoknak meg ahhoz fűződik érdeke, hogy az emberek beparázzanak és rohanjanak oltakozni?

Miért vannak tele a kórházak?

Ez egy példa volt. A dél-afrikai variánsra való korlátozott hatását a vakcináknak nem Izraelben mérték.

És? Akkor mi legyen? Tudom, gyógyítsuk meg, ne a megelőzéssel szarozzunk. A járványos gyermekbénulás esetén miért nem ez az elved? Mitől függ az nálad objektív szempontok szerint, hogy megelőzésképp oltás legyen vagy utólagos kezelés?

A tanulmányt mire linkelted? Szövődményeket hirtelen nem találtam benne, de még nem olvastam végig.

Legalább az abstract részt olvasd el: "We estimated that 349 million (186–787) people (4% [3–9] of the global population) are at high risk of severe COVID-19 and would require hospital admission if infected (ranging from <1% of those younger than 20 years to approximately 20% of those aged 70 years or older)." 

Ha mindenki elkapná, akkor lenne 350 millió súlyos szövődményekkel kórházi ápolásra szoruló beteg, a 20 alattiak 1 százaléka, 70 felettiek 20 százaléka, részletes táblázat a tanulmányban.

Ami meg a rizikófaktort illeti; azt írják, hogy pl. Európában a teljesen egészséges 15 év alattiak 16%-a fokozott rizikónak van kitéve, miközben idehaza a legfiatalabb halálos áldozat 18 éves, azaz kétmillió gyerekből nulla halt bele, nem pedig 16%. Ugyanez a 15-50 éves korosztályra 37%, miközben az előbb mondtam, hogy 451-en haltak meg 50 év alatt a kórban, 4.5 millió 16-49 évesből.

Nem nagyon érted, hogy mi a halálozás és a rizikófaktor közötti különbség, ugye?