( _Franko_ | 2021. 03. 05., p – 15:02 )

Szerintem amit _Franko_ mond az csak abban az esetben igaz, ha egyetlen betegben képes kifejlődni egy teljesen új variáns.

Miért is?

Ha ez nem igaz, hanem mondjuk 100 láncfertőzés és apró mutációk sorozata kell egy új variánshoz, akkor egészen más a két eset: hogy egy év alatt fertőződik meg mindenki, vagy egyszerre.

Az N501Y mutáció egyetlen aminosavban tér el a korábbitól az 501. pozícióban, ahogy a D614G is egy aminosavban tér el a 614. pozícióban. Egyébként így néznek ki a láncolatok, látszik, hogy teljesen más fából alakultak ki egymástól függetlenül és sok-sok mutáció van, nyilván attól a szelekciós nyomástól, ami az adott területen domináns volt: https://nextstrain.org/ncov/global

Az általad említett szélső esetben, amikor mindenkit egyszerre megfertőzünk, két kimenet lehetséges: ha nem képes annyit mutálódni egyetlen emberben a vírus, hogy létrejöjjön egy új, antitesteknek ellenálló variáns, akkor vége a járványnak, hiszen a túlélők immunisak lesznek és nem tud kit megfertőzni a picit mutálódott vírus.

Ha mindenkit egyszerre megfertőzünk, akkor nyilván csak akkor van kockázat, ha bárkiből kijön egy olyan mutáció, amire az immunrendszer nincs felkészülve az új gazdatestben és be is jut és onnan el tud terjedni. De nem tudunk mindenkit egyszerre megfertőzni, leginkább ezért: "Csak az a baj ezzel a megoldással, hogy az ellátórendszer nem bírná el a terhelést, így sokkal többen halnának meg."