( RaptoR | 2021. 03. 05., p – 13:15 )

Érdekes ez a szál, kár, hogy nincs egy virológus közöttünk, hogy konkrét példákkal tudjon megválaszolni pár kérdést.

Szerintem amit _Franko_ mond az csak abban az esetben igaz, ha egyetlen betegben képes kifejlődni egy teljesen új variáns. Ha ez nem igaz, hanem mondjuk 100 láncfertőzés és apró mutációk sorozata kell egy új variánshoz, akkor egészen más a két eset: hogy egy év alatt fertőződik meg mindenki, vagy egyszerre.

Az általad említett szélső esetben, amikor mindenkit egyszerre megfertőzünk, két kimenet lehetséges: ha nem képes annyit mutálódni egyetlen emberben a vírus, hogy létrejöjjön egy új, antitesteknek ellenálló variáns, akkor vége a járványnak, hiszen a túlélők immunisak lesznek és nem tud kit megfertőzni a picit mutálódott vírus. Ha azonban egy emberben is létre tud jönni egy teljesen új variáns, ami ellenáll az eredeti vírusra kifejlődött antitesteknek, akkor nem ért véget a járvány, hiszen lesz új alany, akit meg tud fertőzni az új variáns.

E cikk szerint elég lassan mutálódik a vírus:

But sequencing data suggest that coronaviruses change more slowly than most other RNA viruses, probably because of a ‘proofreading’ enzyme that corrects potentially fatal copying mistakes. A typical SARS-CoV-2 virus accumulates only two single-letter mutations per month in its genome — a rate of change about half that of influenza and one-quarter that of HIV

Mivel egy hónap alatt általában lefut a fertőzés, ezért talán inkább az az eset igaz, hogy több emberben történő láncfertőzések és apró mutációk sorozata kell egy új variánshoz. Ezek alapján az általad említett szélső esetben elvileg vége lenne a járványnak. Csak az a baj ezzel a megoldással, hogy az ellátórendszer nem bírná el a terhelést, így sokkal többen halnának meg.