Minnel tobb idot adunk a covidnak annal tobb eselye van mutalodni. Ha gyorsan vegbe megy, lehet hogy a vegen tobben maradnak meg .
Nem az idő határozza meg a mutációkat, hanem a másolások száma. Az meg lineáris azzal, hogy mennyi embert fertőz meg.
Egy fertőzött emberben nagyjából több százezer-milliárd másolat jön létre a vírusból, ezeknek nagyon kis százaléka mutáns, csak legtöbbször olyan helyen történik a mutáció a másolás során az RNS-ben, amelyik "életképtelen" vagy sokkal rosszabbul terjedő vírust eredményez. A több százezer-milliárd legyártott vírusnak egy kis százaléka kerül csak ki a külvilágba, így is milliárdnyi vírus ürít egy-egy fertőzött ember, köztük milliónyi mutánst. A külvilágba kerülő vírusok nagyon-nagy része nem kerül kapcsolatba új gazdatesttel és elbomlik, pár tízezer kapcsolatba kerül, de nem jut be egy sejtig, ha bejut, akkor viszont megindul a másolás, a fertőzés és a megbetegítés, ami segíti a terjedést (köhögés, tüsszögés, stb.). Ha az immunrendszer időben elkapja a vírust, akkor kevésbé van lehetősége mutálódni, ha nem kapja el időben, akkor sok lehetősége lesz mutálódni.
Például sokkal-sokkal több 501Y mutáció történhetett, csak éppen a sok százezer-milliárd közül az az egy vírus, amelyik így mutálódott, nem jutott ki a környezetbe vagy nem jutott el egy gazdatestbe vagy nem jutott be egy sejtbe, ezért nem indított új fertőzési láncot.
Nem tanulnak, nem kerülik ki az oltást, nem mutálódnak tudatosan az oltás kikerülésére, nincs órájuk, nem sietnek, a fertőzött emberenként milliószámra jönnek létre mutánsok, amelyek közül egy-egy eljut odáig, hogy képes elszaporodni egy új gazdatestben, ha van bizonyos fehérjék ellen védelem, akkor nyilván egy megfelelően mutálódott vírusnak lesz nagyobb esélye bejutni, amelyikben az a fehérje módosult. És persze vélhetően létrejött már sok-sok veszélyes mutáció is, csak szerencsénkre éppen nem jutott el egy gazdatestig. Minél több embert fertőz meg a vírus, annál több esély van arra, hogy egy veszélyes mutáció át tud ugrani egy másik gazdatestre.