( zeller | 2021. 02. 25., cs – 19:06 )

"Szoktam nézni a német terveket" - akkor kuksold meg azt is, hogy mit terveztek széndioxid-kibocsátás csökkentése terén, és mit sikerült elérniük. Meg azt a tervet is nézd meg, hogy mennyit terveztek beletolni a megújulókból termelt energia átvételi árának a támogatásába, és hogy ez mennyibe fáj per kopf a német adófizetőknek -akik amúgy is baromi drágán kapják a villamosenergiát.

"gyakran álmodsz meg nem történt dolgokat" - Igen, a texasi bammeg sem történt meg, a svédeknél se kérték, hogy ne proszívózzanak (meg úgy általában a nagyobb fogyasztású berendezéseket ne használják...). Valóban, egyik sem történt meg.
Az, hogy megmagyarázod, miért copnak a texasi szélerőművek, az egy dolog - termelnek? Nem. Időjárásfüggőek? Igen. A befagyott szenes vagonokat prímán lehet kezelni (volt szerencsém a berentei osztályozón látni, hogy csinálják - igaz, az még a szocialistalustaizmusban volt - nem nagy durranás egyébként (hanemn sok kicsi...)).

[svéd helyzet] "Ezért kellenek a komplementer erőművek, amelyek ilyenkor mennek, illetve az európai hálózat, amely ilyenkor kiegyenlíti a terheléseket és a fogyasztásokat." - Aha, valóban, kellenek oylan erőművek, amiknek a kapacitása ilyenkor rendelkezésre áll, az egyébként "jól tervezhető" megújulók "kisegítésére". És ugye az "egyre olcsóbb" megújulók költségébe ezeknek az erőműveknek a fenntartását is beleszámolod? Az import érdekes dolog: energiafüggés nem jó, bizonyos szint fölött nagyon nem kívánatos (nagyon nem mindegy, hogy "azonnal" kell xMW villamosenergiát "leakasztani" a hálózatból, vagy a ~2 évre elegendő tartalékot kell a feltölteni időnként (mondjuk évente egy-két alkalommal).

"ezért nem fér meg a megújuló és az alaperőmű." - Bammeg, kell csúcsban 7+GW teljesítmény, amiből 6 a konstans fogyasztás. Ezt hogy a jóégben oldod meg megújulókkal, meg "ha kell komplementer erőművel" - költséghatékonyan, és jlegetőleg nem a német utat követő széndioxid-kibocsátással?
Az, hogy hogyan nevezzük az erőművek azon részét, amik a fix fogyasztást elviszik, az részletkérdés: arra bizoyn olyan termelőkapacitásra van szükség, ami garantáltan 365x24-ben tudja adni a delejt. A többit meg lehet gyorsan tekergethető erőművekkel vinni, amikben lehet olyan, amit elsődlegesen a jósten tekerget az időjáráson keresztül, meg kell mellé olyan,amit az ember tekerget, az időjárás okozta változásokkal ellentétes irányban :-)

"És ahol nem tehető le vízerőmű, ott mégis mivel? " - Amiből a németek... Ja, nem :-P Ott az energiatárolással működő megoldások, illetve az import az, ami "zöld", illetve lokálisan zöld tud lenni (ez utóbbi csak bizonyos arányban kívánatos), ezen felül jelenleg maradnak a hagyományos csúcserőműként aposztrofált, jellemzően gázturbinás blokkok. Vagy a kiszolgálandó teljesítményhez képest egy nagyságrenddel nagyobb megújuló beépítése és bízni abban, hogy legalább 10%-on fog menni 365x24-ben.

"Ha pedig drága lenne, mert nincs elég olcsó urán, akkor mi lesz" - hogy drága lesz-e a garantált rendelkezésre állás, az elméleti síkon érdekes - te készpénznek veszed, hogy a nap/szél az olcsó, közel ingyen van, az atomenergia meg drága és egyre drágább lesz. Én meg azt mondom, hogy a kettő együtt kell, hogy a villamosenergia-fogyasztást kiszolgálja, lehetőleg "zöld" tartalék/helyettesítő kapacitásokkal a nap/szélerőművekhez, illetve folyamatos, szabályozható termelést nyújtó egyéb "zöld" erőművekkel - ahol lehet. Ahol nem, ott is törekedni kell a széndioxid-kibocsátás minimalizálására.