( _Franko_ | 2021. 02. 25., cs – 10:20 )

Annyi a bibi, hogy az alaperőművek tudnak olcsón és környezetbarát módon termelni, a hektikus szél/naperőművek pótlására szolgálók meg jellemzően gyors indítású, csúcserőmű jellegű megoldások - ha van kellően magas és naaaagy hegy, akkor lehez SZET, ha meg nincs, akkor gázturbinás erőművel lehet a legegyszerűbben operálni - ami széndioxid-kibocsátás tekintetében szuboptimális...

Eddig még egyszer se válaszoltad meg a kérdésemet, se azokat, ahol hoztam konkrét számokat: az alaperőművek termelése és a pillanatnyi energiaigény közötti különbséget mégis mivel termeled meg? A hektikusságra lásd lejjebb.

A beszélgetés a megújulók azon részéről folyik szerintem, ami termelés szempontjából nem igazán tervezhető (nap, szél) - a felsorolt "mennyi megújuló van" listád nem csak ezeket tartalmazza - a vízierőműveket pl. célszerű "kivenni" innen, mert azok bármely funkciót képesek ellátni.

Jóval kevésbé hektikus, mint a pillanatnyi fogyasztás, nem szokott hirtelen eltűnni se a nap, se a szél, pár órával előre majdnem 100 százalékban jósolható, pár napra előre pedig nagy biztonsággal jósolható a termelés, terveznek is ezekkel... valamiért ezeket te nem tudod vagy nem akarod tudni.

Kezd amúgy eléggé bizarr lenni, hogy már évek óta mindenki veled szembe megy az autópályán, de teljes mértékben meg vagy győződve arról, hogy te mész jó irányba... írtam pár országot, ahol 80 százalék feletti a megújuló arány alaperőmű nélkül és egyre több ilyen lesz, ráadásul nem igazán építenek új alaperőműveket (tudsz ilyen folyamatban lévő európai projektről?), pláne nem atomerőműveket, amelyeknek az élettartamát tologatják kifelé, de újakat alig-alig építenek (arról nem is beszélve, hogy 2050 után már urán ellátási gondok is lennének, ha ennyi blokk maradna üzemben).