( moonlight0203 | 2006. 10. 11., sze – 20:29 )

Éppenhogy nem engedtem FébertI:-)
Beszéltünk róla már 1 év után is, de közbe jöttek olyan problémák (orvosi) az ő részéről, aminek megoldása mindkettőnk részéről együttmükődést kívánt. Úgy azonban elég nehézkes a dolog, ha csak én akarom a Gellért hegyet elhordani, amíg a másik fél meg struccot játszik.Bárki más lazán otthagyta volna ezért, de én nem vagyok bárki más és papír nélkül is vallom azt, hogy "sem bajában, sem örömében elnem hagyom". Nekem lassan alakulnak ki az érzéseim, ennél fogva igen tartósak, következésképp életem legrövidebb kapcsolata 4 év volt, szóval nem vagyok az "kapkodó idegbeteg" típus. Kapcsolatnak nem nevezném az egy-két alkalommal való "kávézgatásokat", mert ahogy írtad is, én is az első találkozás után már tudom, hogy biokémiailag és fizikailag lesz-e közöm valakihez, ezért nem hagyom kínlódni a másikat, hanem korrektten megmondom, hogy ez van.
Nem feltétlenül kell velem egyetérteni és nem is igazán várom el bárkitől, hogy megértsen, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle best practice létezik, természetes módon az egyéniségünkből, személyiségünkből kiindulva. A SWOT analizis nemcsak a PR-ban és a közgazdaságtanban jó módszer, hanem önmagunk felismeréséhez és megismeréséhez is.