Nem kell mindenkit hülyének nézni! Mindössze az előző szakszerű véleményre helyeselve olybá tűnt, mintha az RPi-t használnád ledvillogtatásra. De kettőt! :-D
amit egyszeruen csak meg kell tanulni.
Ez viszont egy roppant szakszerű megállapítás. Jómagam is találtam már nem dokumentált hibákat. Trehány vagyok, nem jegyzem fel, de ösztönösen soha nem futok bele mégegyszer ugyanabba a hibába. Ha van egy dokumentálatlan hiba, azt általában fél óra alatt ki lehet mérni.
A Microchip gyártmányairól ugyanez a véleményem. Igaz, egy stm vagy arm gyorsabb és olcsóbb. Ugyanakkor egy speciális feladathoz a Microchip céltermékét ki lehet keresni - és akkor azzal sokkal egyszerűbb dolgozni.
A fordítókat C, C++ szoftveresek írják. A PIC gyakran "támogatja a magasszintű nyelveket" ami legfeljebb 16 biten kezdődik, különben hazugság. (Ugye a 32 bit már idegen core.) Na, ebből a két dologból kövedkezik, hogy hardvert nem lehet velük jól programozni! Mert szoftvert akármire lehet írni, de itt másról van szó.
Minél újabb egy tok, annál fejlettebb a PPI és a sok periféria belső összekötözési lehetőségei. Márpedig ez hardver, amivel ha végeztél, már nem sok szoftvert kell hozzá írni. Na, ebben jobb a Microchip a többieknél!
Sokszor adódik olyan feladat, hogy az órajel adta felbontás elégtelen, és/vagy nem a belső órajellel szinkron eseményeket kell feldolgozni. A CLC (nem csak) és a PIO megoldás is ezt támogatja. A CLC-hez is van tervező program, de a PIO az egy extrém megoldás. Nem az első ilyen amit látok, de saját nyelvet csináltak hozzá. Ráadásul ezt tovább integrálták a szoftverhez, így már "a szoftveres is tud hardvert csinálni".