( Ritter | 2021. 01. 23., szo – 10:27 )

Gondolj bele abba, hogy téged bíznak meg azzal, hogy állíts össze tantervet a jövőre induló programozó szakhoz. A végén tudjanak ám programozni a kibocsájtott hallgatók mert az országban nagy szükség van rájuk! Mit csinálnál? 

Vennéd az egyetemeden a leghasonlóbb szakot és azt módosítanád úgy, hogy legyen benne prog is? Vagy nulláról kitalálnád felépítenéd az egészet? Azt is figyelembe kell venned, hogy milyen szaktudású oktatók állnak rendelkezésre. Mivel ez nem ma volt még megfelelő számítógép sem volt elég. 

Ugyanaz történt a BME-n is mint az ELTE-n. Asszem az ELTE-n kezdték korábban a programozó-matematikus szakok. A nevében is benne van. Fogták a nagy múltú ELTE matematikus szakot és tettek bele programozást. Kivették ami szerintük annyira nem fontos egy programozónak. De alapvetően az ELTE prog-mat egy olyan matematikus szak volt, ahol számítógéppel oldottak meg matematikai problémákat. ELTE-n szerintem helyesen azt a döntést hozták, hogy nem fogják 8-bites hobbi-számítógépekre építeni a programozó képzést, cocom meg kettős valutarendszer miatt, akkor csak abból volt elég. Ennek következménye lett a sok matek, papíros programozás és hasonlók dolgok. 

BME is ezt az utat követte. Ott volt a jól működő villamosmérnök szak, azt módosították úgy, hogy több programozás legyen benne. Máig VIK kar van még máshol teljesen külön kar-on vannak a programozó szakok. Illetve szegeden van TTIK, panaszkodnak is miatta, amikor karon belül mennek a lobbi-harcok, hogy hogyan osszák el a pénzt. 

Azóta, főleg az utóbbi évtizedben elég sok minden módosult és egyre több elemet vesznek át távol-keleti és nyugati egyetemi oktatásból. Megfelelő számítógép sem probléma már. Összességében versenyképesebb tudást adnak ma már mint akkoriban.