Úgy jössz a képbe, hogy bár valóban tőlem kérdezték a „sportos témát”, de mégis te tolakodtál oda, hogy megválaszold helyettem. Nem tudom milyen apropóból, minthogy fogalmad se lehet a napi tevékenységeimről. Ráadásul ha már a lekezelésnél tartunk, épp hogy ezen válaszod amiben kifejtetted hogy szerinted mit sportolok, ez volt olyan lekezelő hangnemben megfogalmazva - szerintem direkt - hogy más célja se lehetett csak hogy „arcomba kergesse a vért”. Ennek ellenére, ez utóbbi nem sikerült. Gyanús viszont hogy ahelyett hogy megjavulni igyekeznél, inkább dúlsz-fúlsz magadban, s az irántam érzett haragodat pátyolgatod, mintha valami kedves kisded volna akit óvni kell, ahelyett hogy felismernéd érzelmi hulladék mivoltát, s képletesen szólva kidobnád a kukába!
És nem, a szóhasználatom az irányodba nem lekezelő, mindössze őszinte. Ki merem mondani hogy gonosz vagy, s ez neked nem tetszik. Ahelyett hogy magadba szállnál, s e tényt hogy gonosz vagy elismernéd, ehelyett állandóan kibúvókat és kifogásokat keresel. Például ezt is hogy én „lekezelő” volnék!
Még ha talán, netalán, netántán és netalántán igaz is volna ez valamennyire, akkor is legfeljebb olyan éttelemben hogy a gonoszságot teljesen nyilvánvalóan kevesebbre becsülöm mint a jóságot, az a minimum hogy nem tartom se érdemnek, se dicsérendőnek!
És ez sért téged. Nézd, én bevallom, nekem olyan elképzelésem van rólad hogy te valami nyugdíjas öregúr lehetsz, valami mindentől megcsömörlött, magányos nyárspolgár, egy hosszú, fekete ruhában járkáló, fején fekete kalapot viselő kiszikkadt, örömtelen agg, aki egész életében farizeusi gőggel igyekezett valamiféle szabályrendszert követni - hogy ez mi volt nem tudom, ez a magatartás a vallásos buzgómócsingokra jellemző leginkább, a „valláskárosultakra” ahogy nevezni szoktam őket, de te mintha nem lennél vallásos. Ennek ellenére, a világhoz és az emberekhez való hozzáállásod a legtipikusabban ugyanaz mint a vallási fanatikusaké: hisznek egy szabályrendszerben, azt követik, a legapróbb eltérést is attól halálos bűnnek tartják, s legszivesebben kiirtanának mindenkit aki azt megszegi akárcsak picit is! És nem létezik előttük, a szemükben enyhítő körülmény, elnézés, s azt se ismerik el hogy más körülmények együttes fennforgása esetleg olyan helyzetet teremt amikor igenis lehetséges kivétel sőt ez szükséges is, mert nem mindig annak a szabályrendszernek van prioritása!
És rém büszkék közben a fanatikusságukra, hogy ők mennyire „tökéletesek”, csak mert ennyire vakbuzgóak.
Te épp ilyen vagy, még ha nem is vallási vonalon. (bár lehet hogy azon is mert nem vagyok biztos a hitbeli nézeteid felöl). Egyik kirívó példája ennek a nyelvtannáciságod. Nem éred fel ésszel, hogy nem mindenki ezen rugózik. Bár néha én is összevonom a szemöldökömet a legkirívóbb tévedéseknél, „szabályszegéseknél”, de fel kéne fognod hogy egy fórumpost nem annyira maradandó „művészi alkotás”, mint egy regény. De még regényeknél is az a helyzet, hogy nem minden helyesírási vagy központozási hiba egyformán súlyos, de még ha nagyon súlyos is, akkor se olyasmi ami veszélyeztetné embertársaink életét, egészségét vagy hatalmas anyagi kárt okozna! Te azonban minden ilyesmiért olyan maró gúnnyal reagálsz, mintha ez lenne a legfontosabb dolog az életben!
Csak tudnám mi a francért, amikor saját bevallásod szerint olvasni sem szeretsz...
Rém büszke vagy a saját állítólagos tökéletességedre, tulajdonképpen az ERKÖLCSEIDET értve ezalatt, gondolom olyan kép lebeg a szemed előtt önmagadról hogy te bezzeg sose szegsz meg semmilyen törvényt, szabályt, vagy legfeljebb elenyészően ritkán, emiatt te tökéletes vagy, de BEZZEG MÁSOK! Hohó! Mások erkölcstelenek, rosszak, silányak, tanulatlanok, gondatlanok, ésatöbbi! Sehol sincsenek hozzád képest! Mert Te, te igenis JÓ vagy, mert a jóság semmi más nem lehet mint egyszerűen az örök és Igaz Szabályok követése mindhalálig!
Holott nagy büdös frászt.
De te ezt hiszed, s emiatt bánt téged amikor gonosznak nevezlek. Ez nem fér össze az énképeddel.