Mindenkinek el kellene itt töltenie legalább egy bő hónapot, felejthetetlen élményekben és tapasztalatokban lenne része. Látnák, hogy milyen az, amikor valami úgy istenesen szarul működik. Ezt senki sem akarja megjavítani, megváltoztatni, mert ennek pont az a lényege, hogy szarul működjön. Amire kellene, arra nincs pénz, de mellette eszméletlen felesleges dolgokra mennek el irtózatos összegek. Mert éppen most valakinek meg kell támogatni a családi vállalkozását és hát ő sajnos pont ezzel a valamivel foglalkozik. És hát párttag. De legalábbis jóban van azzal a valakivel. Ha velünk nincs valaki jóban, akkor kicsináljuk, nem fizetünk neki eleget, mert nem akarunk. Ráfogjuk, hogy nincs rá keret. De miután vége van és felmondja a szerződést, a haver gyorsan beugrik helyette, háromszoros áron, mert akkor már hirtelen lesz rá pénz. Igaz, haver nem ért hozzá, de nem is kell, mert senkit se érdekel.
Első ténykedésemként például selejteztem. Ki akartam rakni egy csomó feleslegesnek gondolt 17 és 19 colos monitort. Az emberek úgy kapaszkodtak beléjük, nem értettem mire fel. Aztán rájöttem, hogy ha itt elromlik valami, akkor hónapokig nem lesz helyette másik. Ha elromlik a monitora itt nincs raktárkészlet tartalék, nincs másnapra futárral a boltból olcsón. Vagy van a szar ezer éves félrerakott használt, vagy van valami pályázatból, másfél-két év múlva, másfél-kétszeres áron. Addig meg nézi a csupasz falat.
Az a fontos, hogy ahova a nagy emberek járnak, az szép fényes legyen. A piacos rész. Lássák, minden adóforint jó helyre megy. A megfelelő zsebbe.