( bucko | 2021. 01. 20., sze – 16:23 )

Nem tudom feltűnt-e, a magas órajelű cpu nem külső generátorból kapja az órajelet, hanem belül állítja elő pll segítségével. Tehát kifelé sehány az a miliméter. A belső alkatrészk sem dipól alakúak. ;)

A toroid jó mondás, mert annak a legnagybb a kapacitása. ;) Mégegyszer: Nem a szórt mágneses tér, sem a vas, hanem a primer-szekunder közötti kapacitás engedi át a zavarokat. Valamint nem a tápegység veszi, hanem éppen átengedi a nagyfrekvenciát.

Egyébként alapszabály, hogy a zavarokat nem szűrni kell, meg sem szabad termelni

Ez is egy jó mondás, különösen, ha nincs a kezedben a zavarforrás. Ekkor meg a másik alapszabály jön: A határfrekvencia feletti komponenseket nem szabad beengedni egy analóg áramkörbe.

Ha a nagyfrekvenciás zavart  trafó átengedi és a táp* is átengedi, akkor az utána következő áramkörök megkapják. Analóg áramköröknél a PSRR értéke is romlik nagyfrekvencián - és ott is van a zavar a kimeneten. A konduktív zavart a szokolrádió nem veszi.

*Milyen határfrekvenciájú egy analóg táp? ;)

Az alaplapi hang chip zavarszűrése a mission impossible kategória

Tehát egy fejhallgatóval is hallatszik a ciripelés? Biztos?